Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 2. Bócsa - 3. Páhi - 4. Csengőd
után az immúnis homoktalajon, Kecskeméten és Szeged vidékén az 1890-es évektől már több, 40-100-200 holdas szőlőtelepet hoztak létre. A 200 holdas kecskeméti Miklós-szőlőtelep állami segítséggel a helvéciai és a pusztamérgesi telep vállalkozók tőkéjével létesült, 16 0 de a fáziskülönbség megállapítható ezek és a hasonló talajú csengődi homok későbbi szőlőtelepei között. Említést érdemel Ormódy Béla (1831-1917), több Szeged vidéki homokpuszta vállalkozó szellemű parcellázója és telepítője csengődi földvásárlása. Horgos-Királyhalom és Mérges puszta (mai Pusztamérges) homokjának aránylag olcsó parcellázásával és szőlőtelepek létesítésével (1. ott) beírta nevét a szegedi táj településtörténetébe, 161 ám csengődi vállalkozását eddig nem tartottuk számon. Az 1920-30-as években már több csengődi birtokosnak volt 30-50 hold közötti vagy nagyobb szőlőbirtoka. A legnagyobb telepítő, Baráth Gyula 160 holdra növelte szőlejét és 2800 hl befogadású, korszerűen felszerelt pincét létesített. Sarlay Sándor 527 holdas csengőd-tabdi birtokán 50 holdas, a Pajortestvérek 498 holdas kuliéri birtokán 36 holdas, Liszkai Lajosnak 168 holdas birtokán 60 holdas, Herzog és Kohn budapesti vállalkozók 108 holdas birtokán 75 holdas szőlőtelep virult. Ezekhez viszonyítva Tibold Frigyes 1557 kat. holdas gazdaságának 25 holdnyi és az 1400 holdas Strassburger-birtok 30 holdnyi szőlőtelepítése a belterjes növénykultúra kisebb arányát mutatja. 16 2 Egyik sem volt kizárólag szőlőtermesztésre szakosodott, monokultúrás gazdaság. Mindegyik birtokosnak voltak szántói, kaszálói, legelői, Strassburgernek és Tiboldnak 50, illetőleg 130 hold erdeje. Jelentős szarvasmarha- és juhállományt tartottak, Strassburger Antal neves lótenyésztő hírében állt, büszke volt 60 angol félvér ménesére. Borovszky a vármegye nagyobb gazdaságai között említi Strassburger Antal 1400 holdas Tabdi pusztai birtokát. Művelési ágai: szántó 600 kh, kaszáló 200 kh, legelő 446 kh, erdő 50 kh, szőlő 30 kh, nádas 10 kh, a többi adó alá nem eső terület. Állatállomány: 200 szarvasmarha, ebből 40 jármos ökör, 50 svájci pirostarka tehén és 110 gulyabeli, 800 juh, 60 ló, 200 mangalica sertés, 50 anyakocával és 5 kannal. 16 3 Látható, az állattenyésztés volt a gazdaság fő üzemága: főként a tejtermelés, ádagos napi 200 1 tejhozammal és a sertéshízlalás. 1895-ben 33 cselédet foglalkoztatott, és az állattenyésztés fejlesztése folytán számuk az 1900-as években nőtt. 1930-ban Csengőd határában már 1463 kat. holdon, a község területének 12,7 %-án termesztettek szőlőt. 16 4 Kutatóterületünkön — a 19. század közepétől FÜR Lajos 1983. BÁLINT Sándor 1976. 574. 16 2 A csengődi gazdaságok szólőbirtokáról forrásunk PIVARCSI János: Csengőd község településtörténete. Kézirat: 40-42. Néhány kiegészítésre: F. SZABÓ Géza l.n. 263. >« BOROVSZKY Samu 1910. II. 82. CSATÁR István 1939. 111. 104
