Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - A) Földesúri, uradalmi birtokok pusztái - 2. Bócsa - 3. Páhi - 4. Csengőd
Kullér pusztán, a Pusztaszentimrére vezető út mentén, kis földeken 11 tanya épült. Valamennyi ház homlokzata az EENY-DDK irányú útra néz, 6 tanyán 1-2 melléképület is készült. Kis tanya telkeken kis házak, istállók, néhol ólak - néhány holdas törpebirtokosok jellegzetes tanyái. 3 tanya mögött pár száz négyszögöles szőlő, az út másik oldalán nagyobb szőlőtelepítés, a megtelepült családok jövedelmét bizonnyal ezek biztosították. Az Izsák-Kiskőrös közötti út a 18. században is ezen a nyomvonalon haladt, tehát az út volt előbb és amellé épültek a tanyák. Nagy-Csengődön, a Szántóföld I. jelzetű dűlőben 18 tanya épült. Ezek is kis tanyák, csak egy családnak futotta gazdasági épületre, mellettük szántóföldek, néhol rét, három kisparaszt telepített szőlőt. Nagy-Csengődöt és Tabdi pusztát szeli át az E-D irányú vasútvonal és a tőle K-re fekvő földeken Nagy-Csengődön 15, Kis-Csengődön 7 kis tanyát építettek. Közülük kiválik, nagy udvaron, egy kiscsengődi úri lak három épülete. A nyomtatott kataszteri térképen sajnos nem jelölték a földek és tanyák birtokosait, erről csak néhány egyidejű vagy későbbi, kézzel írt bejegyzés tudósít. Kulléron Szalárdi Jánosnak, Madácsi Józsefnek és birtoktársainak volt tanyájuk. Nagy-Csengődön, az akasztói határszélen tanyabirtokosok: Eifert Pál-Mayer Krisztina, Mayer János-Eifert Mária, Lehóczki Miklós-Eifert Margit. Az Eifertek és Mayerek Soltvadkertről származó első telepesek. Ugyancsak Nagy-Csengődön, a vasúttól K-re az akasztói Zsellér Béni és Rácz Pál, Kucsner Márton és Török Bálint építettek tanyát. A falutól délre fekvő földekről öt kis tanya tulajdonosait ismerjük: Hirka Lajos és neje (kishegyesi), Eifert Pál és neje (vadkerti), Sebestyén Mátyás (keceli), Rásó János, Pápi Mihály. Tabdi pusztán megvolt a Strassburger család korábbi majorja és két új major létesült: Nagy-Csengődön a Szili major és Erdőalja Rókalyuk dűlőben az AlsóTabdi major. Több helyen parcelláztak szőlőtelepítésre alkalmas homokföldeket, így Kulléron az izsáki határszélen 12 parcellát, de legtöbbet Buc^ka dűlőben, ahol 20 szőlőben épületek álltak. A buczkai szőlőparcellák területe 400 négyszögöltől 34 kat. holdig terjedt. Csupán két nagyobb, bizonyára úri szőlőben volt 2-2 nagy épület. Kár, hogy egykorú forrás híján gazdáit nem ismerjük. A szőlőbeli hajlékokat lakták, hiszen az 1913. évi helységnévtár Buczka dűlőben 299 lakost (!) tüntet fel. 15 8 15 8 A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára. 1913. Bp. 1913. 102. 102
