A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)
III. A jövő - Dr. Szlávik Lajos: A Tisza árvízvédemi rendszerének megújítása: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése
I Ronyvazugi Cigándi Tiszakarádi iGergelyiugornvai Bodrogzugi 7' SZyVBOL »za mos közi Szamos-Kraszna közi Inérháti Tiszagyulaházi iDél-Borsodij Tiszacsegei-felsől Tiszacsegei I Tiszanánai Hortobágy középsőj Cserőközi [Hanyi-Jászsági Cscrőközi-alsói Jászkiséri Nagyiváni-Sarkadéri iKunhegyesif Hanyi-Tiszasülyi, ^Nagykunsági Érmenti Ißesenyszögi] TiszarofTi Nagykörűi Ecsegfalvi SZOL Kutasi Halaspusztai riszakécskei' lérgesi| Köröszugi Isanyteleki, Kisdelta Nagydelta ' • • ^ Hosszúfoki ■ -3*' 'v<5ri Mályvádi A Tisza-völgyben az árvizek károkozás nélküli levezetésére mára összesen 2850 km hosszúságú védtöltés épült ki. Ezeket a földanyagú - 4—6 m magas - műveket úgy méretezik, hogy a korábbi árvízi események alapján számított 1 %-os előfordulási valószínűségű árvíz szétterülését akadályozzák meg. Az „1 %-os” kifejezés ahhoz a félreértéshez vezetett, hogy veszélyes árvíz csak 100 évenként egyszer fordulhat elő. Ezzel szemben ilyen mértékű árvíz bármikor előfordulhat, és katasztrófát okozó árvíz előfordulásának valószínűsége egy bő emberöltő alatt átlagosan 40 % is lehet. Növeli ezt az értéket az is, hogy a valószínűség becslése a vízjárás múltbeli adataiból történhet, és nem számszerűsítheti az árvízszintek tendenciózus növekedésének hatását. Az árvízvédelem további fejlesztésének vizsgálata során választ kellett adni arra, hogy mi történjen az 1 %-os szintet meghaladó a gátakat átszakító árvizek jelentkezése esetén. A rendkívüli árvizek károkozás nélküli levezetésére szolgáló tartalékokkal 59
