A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)

III. A jövő - Dr. Szlávik Lajos: A Tisza árvízvédemi rendszerének megújítása: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése

kell a lakosság életkörülményeit meghatá­rozó lakóhelyek, illetve közlekedési hálóza­tok biztonságát megteremteni úgy, hogy ne csökkenjen a termelés, gazdálkodás általá­nos biztonsága és ne károsodjanak a termé­szeti és kulturális értékek. A tiszai árvízvédelem további fejleszté­si irányainak meghatározása érdekben ele­meztük az árvízvédelem valamennyi mód­szerét és számításba vettük a vízgyűjtő külföldi területein alkalmazható megoldá­sokat is. A lehetőségeinek mérlegelésénél két kiindulási feltételt fogalmaztunk meg. Megállapítottuk egyrészről, hogy a folya­matban lévő töltéserősítéseket be kellfejezni, s ennek eredményeként az árvízvédelmi rendszer védőképessége ki fogja elégíteni a hatályos követelményeket (tehát a jelen­legi mértékadó - 1 %-os - szintekkel lefo­lyó árvizektől védeni fogja az árteret). Más­részről, arra a következtetésekre jutottunk, hogy a tiszai árvédelmi töltések további - a jelenlegi hatályos előírásokon felüli - erő­sítése, emelése minden szempontból előny­telen. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy az árvízszintek tapasztalható emelkedésé­nek egyik oka az árvízi meder elfajulása (a meder változása, a hullámtér feliszapolódá- sa, a nyári gátak és a bozótossá vált növény­zet), ami a meder vízvezető képességének csökkenését okozza. A mederelfajulás fo­lyamatát feltétlenül korlátozni kell, mert ha­tása egyes szakaszokon (így pl. Szolnok térségében) kiszámíthatatlan, veszélyes víz- szintemelkedéseket okoz. Ezért javasoljuk a tervezett nagyvízi mederrendezések végre­hajtását, amelyek lényegében az árvízi me­der jelenlegi előírások szerinti vízvezető-ké- pességének a helyreállítását szolgálják. Az elemzéseket elvégezve azt találtuk, hogy olyan megoldásokat kell keresni, ame­lyek alkalmasak a mértékadónak elfogadott szintet meghaladó árhullámok szabályo­zott levezetésére, illetve elhelyezésére. A je­lenlegi és a belátható jövőben várható felté­teleket figyelembe véve a Tisza rendkívüli árvizeinek károkozás nélküli levezetésére a legalkalmasabb megoldás a hazai ártéren megvalósítható tározásos árapasztó-rend­szer. Ez a megfelelő helyeken a töltésbe építendő nagyméretű zsilipekkel csapolja meg az árhullámok csúcsait, és az árvizeket síkvidéki tározókban tartja vissza az árhul­lám levonulásáig. A Tisza-völgy árvízi biztonságának nö­velésére vonatkozó új koncepció a Vásárhe­lyi Pál által tervezett, a XIX. században meg­valósult rendszerre épül, azt fejleszti tovább azzal, hogy a különösen veszélyes árvizek által szállított fölös vizeket az ártér egy ré­szén helyezzük el és ennek a víznek a fel- használásával a Tisza mentén új fejlődési perspektívára, új típusú tájgazdálkodásra nyílik lehetőség. A koncepció ezért kapta a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (a további­akban: VTT) elnevezést. A koncepció teljes megvalósítása mintegy tíz évet vesz majd igénybe. 2003-ban e program 2007-ig terve­zett I. ütemének megvalósítása kezdődött meg. A VTT koncepciója tehát a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelését egy­értelműen az árvízszintek csökkentésében, határozta meg a nagyvízi meder vízszállító képességének javításával, az 1970-es me­derállapotok visszaállításával, valamint a ha­zai ártéren kiépíthető árapasztó tározásos rendszer megvalósításával, úgy, hogy a ka­tasztrófával fenyegető árvizek árapasztása együtt járjon az ártér szabályozott vízkiveze­téssel történő reaktiválásával. Elsődleges feltétel, hogy a beavatkozá­sok ne okozzanak környezeti károkat, és ne csak illeszkedjenek a területfejlesztési el­képzelésekhez, hanem segítsék is elő a tér­ség adottságaihoz igazodó tájhasználat vál­tást. A Tisza árterén a környezeti állapot romlásának része van a térség leszakadá­sában. Az árvízi, belvízi, aszályosodási fo­lyamatok szélsőségei növekednek, a termé­szeti értékek fogyatkoznak és fokozódik a környezet elszennyeződése. E tények arra szólítanak fel, hogy a területrendezés esz­közeivel segítsük a megoldás kimunkálását. A tervező munka során megvizsgáltuk a nagyvízi mederben a vízszállító-képesség növelését elősegítő művelési ág váltást, a 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom