A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)
Dr. Vágás István: A szegedi árvizek eseményei 1878-2000
1881. április 10-15.: Újabb árhullám a Tiszán. A még be nem fejezett, alacsony, és viszonylag gyenge töltések az 1879-ben katasztrófát hozó 806 cm vízállásnál magasabb, 845 cm tetőzést nehézségekkel bár, de kivédik. A kormány belátja a Tisza töltései megerősítésének további szükségét, és ehhez terveket készíttet. 1882. május 28.: A közlekedési minisztérium a belvízrendezés műszaki terveinek készítését rendeli el. 1882. augusztus 28.: Az új városháza alapkő-letétele. 1882. szeptember 19.: Az állandó közúti Tisza-híd alapkövének letétele. 1885. október 14.: A király és a miniszterelnök látogatása az újjáépült városban. A színház és a Somogyi-könyvtár megnyitása. 1883- december 27.: A királyi biztosi megbízatás lejártával a király a „ borosjenőf’ előnév mellett „szegedi’ előnév használatának engedélyezésével magyar grófi méltóságot adományoz Tisza Lajosnak, (aki ezt áthagyományozza unokaöccse, a későbbi miniszterelnök, Tisza István számára). 1883- december 31.: A város újjáépítésének befejeztével a királyi biztosság is befejezi azóta mindenki által ismert eredményes tevékenységét. 1888. április 6-18.: A Tisza teljes hosszában minden addigit felülmúló magasságú, számos gátszakadást okozó, Szegeden 847 cm-rel újra csúcsértékkel tetőző, két héten át szinte állandósult vízszintű árhullám. A várost védő töltésrendszer kitartott. 1889- április 24.: 805 cm-rel tetőző árhullám. A város a hasonló, 1879-i árhullámhoz képest már biztonságban érezhette magát. Ez évben volt Csongrád megyében máig (2004-ig) számíthatóan az utolsó tiszai töltésszakadás a hódmezővásárhelyi kistiszai zsilipnél. Azóta a Tisza Szamos torkolat alatti szakaszain sem hagyta cserben töltéseink rendszere árvízvédelmünket. 1895. április 9-12.: Az 1888. évit is felülmúló tiszai árhullám, amely a Tisza-szabályozás sikeres végrehajtása következtében már sehol, így Szegeden, 884 cm-es tetőzésével sem okozhatott gátszakadást, katasztrófát. 1919- május 11.: A Tisza hatalmas tavaszi árhulláma a Maros hathatós együttműködésével először haladta meg Szegednél 916 cm-es tetőzésével a 900 cm-t. A töltés szivárgó-rendszerének eliszaposodása miatt az egykori pénzügyi palota környékén 1917-ben mintegy 150 m hosszon megros- kadt a partfal alsó, s részben a felső támfala. 1928-ig sikerült a hibák kijavítása. 1924. április 11.: 870 cm-es tiszai tetőzés Szegednél, szintén a Maros közreműködésével. 1932. április 15.: A Tiszán lényegében megismétlődik az 1919- évi árhullám: Szegeden most ennél is magasabb, 923 cm-es tetőzéssel. A töltésrendszer minden baj nélkül helytállt, bár az áradás sem volt hosszú. 1940. április 11.: 847 cm tetőzés Szegeden, baj nélkül. 1941. május 12.: 855 cm tetőzés, ismét eseménytelenül. 1970. június 2.: Szegeden minden eddigit - és egyelőre későbbit - felülmúló 961 cm-es tetőzés, majd ugyanennél, az egyébként május 15-től július 4-ig tartó árvízvédekezésnél június 18-án bekövetkezett 924 cm-es második tetőzés mellett a 900 cm-t meghaladó vízállások 23 napon át terhelték a töltéseket. 1979. március 12.: Az 1879- évi árvíz- katasztrófa századik évfordulójára elkészül a belvárost védő vasbeton szögtámfal (Kuzmann Gábor tervei, Fajka László házgyári panel elemekkel megoldott borítása, Kováts Gábor vezette kivitelezés alapján). A vízügyi igazgatóság kő- és rőzse burkolással meder-biztosítást épít. 2000. április 21-23-' 929 cm-rel bekövetkezik a második legmagasabb tetőzés Szegeden. Szolnokon 1041 cm-rel, Mindszenten 1000 cm-rel valószínűtlenül magas csúcs-vízállások alakulnak ki. 57
