Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Tóth F.: Világvárosi ábrándok Makón a 19. század végén
58 Tóth Ferenc alkalmassá tétele nem állt arányban a rá fordítandó összeggel. A tutajozás dacolt legtovább az idővel, de a trianoni békediktátum ezt is lehetetlenné tette. Vasútépítés 1868-ban a vármegye vezetői felhívással fordultak a megye közönségéhez az Arad és Szőreg közötti, „két világvonalat összekötő, másodrendű vasút kiépítését célzó részvénytársaság megalakítására”. A városnak legfőbb gazdasági érdeke a szőregi osztrák államvasúttal való kapcsolat teremtése volt. Szeged ellenérdekű volt vasútépítésünk végpontját illetően. Heves harcot vívtak azért, hogy az arad-csanádi vonal ne csatlakozzon Szőregnél az osztrák államvasúttal, hanem egyszerűen Újszegeden végződjön. A makó-szőregi vonal kérelmezésére Posonyi Ferenc polgármester, Széli Ákos és dr. Dózsa Sámuel küldöttségileg fölutazott a közlekedési miniszterhez. Péchy Tamás közlekedési miniszternek semmi kifogása nem volt, hogy az arad—Csanádi másodrendű vasút Szőregnél az államvasúttal összeköttetésbe kerüljön. 1880. február 27-én a közlekedési minisztériumban az összes magyar miniszter és a közös hadügyminiszter megbízottja elfogadta a megye kérelmét. A makói állomásra az ünnepi járat 1883. január 6-án 11-12 óra között gördült be. Ötezer ember szájából hangzott föl az éljen. A Maros cikkírója lelkes hangú cikkben állapította meg: „Makó felvétetett a világforgalom hálózatába [...], a szöghöz kötöttség véget ért”. (Maros, 1883. január 6.) Az indulás éveiben napi négy járat közlekedett a vonalon, 1907-ben már harminckettő. így huszonöt percenként haladt át szerelvény a Maros-hídon. Mozgalom indult hódmezővásárhely-makó-nagyszentmiklósi vasútvonal kiépítésére is. Szószólói szerint ennek megvalósulása Makó városát elszigetelt helyzetéből a nyugat-európai régióba emeli. Több évtizedes vajúdás után lett egy pártfogója az ügynek. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter fontos állami érdeket látott abban, hogy a vonal megépítésével a torontáli rész kapcsolatba kerüljön a szolnok-szajoli, illetve a kassa- oderbergi vasúttal. Legmesszebbmenő állami kedvezményeket ajánlott föl. így minden akadály elhárult a vasút kiépítése elől. Az új helyi érdekű vasút 1903 áprilisában nyílt meg. A város Hegedűs Sándor minisztert díszpolgári címmel tüntette ki. Ivóvízellátás A városi képviselő-testület annyira konzervatív összetételű volt, hogy Major Miklós polgármester csak 1888-ban terjesztette a közgyűlés elé az artézi kút fúrás szükségességét. Ekkor is sok ellenzője akadt. Börcsök Gergely szerint „a tervbe vett artézi kút felépítése szükségtelen, és a város
