Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Zombori I.: Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakról
Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakból 93 egy részét megfélemlítették, másrészt konkrétan a termelés szempontjából meghatározó öntudatos és saját termelési tapasztalatokkal rendelkező földművelő réteget számolták föl. A kulákok elleni harc azért is indokolt volt, mert az 1945-48 közötti tapasztalat azt mutatta, hogy az első téeszcsékbe főleg kis- és szegényparasztok léptek be.3 Az egyes intézkedések is arra irányultak, hogy a magyar gazdaságot, amelyet pénzügyi, ipari tekintetben már a korábbi intézkedések révén az állam kezébe összpontosították, az 1948-49-es intézkedések most ugyanezeket terjesztették ki a mezőgazdaság területére is. Mindez összekapcsolódott a kommunista párt által hirdetett fokozott osztályharccal, amely 1948 szeptemberében megnyilvánult az akkor megindított MAORT per, majd az év őszén a katolikus egyház, illetve az egyéb történelmi egyházak ellen indított harccal, amely csúcspontját 1948 decemberében Mind- szenty József bíboros letartóztatásával, majd 1949-ben elítélésével érte el. 1948. augusztus 20-án Rákosi Kecskeméten mondott beszédet, amelyben először fejtette ki a termelőszövetkezetek létrehozásának „bukaresti elveit”. Ezt újabb, a párt Központi Vezetősége által hozott határozatok egészítették ki,4 november 27-én. Ekkor úgy döntöttek, hogy 3-4 éven belül a parasztság 90 %-t és a termőföld 95 %-t közös és társas gazdálkodásba kell vinni. Három fokozatát határozták meg a létrejövő termelőszövetkezeteknek. Az I. és II. típus az egy enyhébb társulási formát jelentett.5 6 A III. típus viszont már igazi közös gazdálkodásnak számított, ahova az egyéni paraszt a saját eszközeit is (föld, gép, ló, kocsi stb.) bevitte. Ezekben a termelőszövetkezetekben az elvégzett munkát munkaegységben mérték és a téesz teljesítménye alkján arányosan, ki-ki munkaegység szerint részesült a megtermelt javakból.” Az igazság az, hogy ezen nézetek meghirdetése a párton belül is vitákat váltott ki. Rákosival szemben Nagy Imre lépett fel határozottan. Rámutatott ennek az intézkedés-sorozatnak a nehézségeire. Jellemző természetesen a korabeli viszonyokra, hogy a párton belüli vitában, ahol Rákosi és köre rendkívül agresszíven lépett föl Nagy Imrével szemben, végül is ez utóbbi alul maradt, kénytelen volt visszavonulni és önkritikát gyakorolni a termelőszövetkezetek kérdésében.7 Mindezen intézkedések ellenére éppen a magyar parasztság téeszektől, mindenféle kollektivizálástól való idegenkedése miatt elég sovány eredményt lehetett elkönyvelni. 1949 nyarán összesen 584 csoport működött az egész országban, 13.000 taggal és 55.000 hektáron. Ha mindezt figyelembe 3 BERTÉNYI Iván - GYAPAY Gábor: Magyarország rövid története. Bp. 1992. A továbbiakban BERTÉNYI - GYAPAY. 581 -582. 4 ROMSICS 311. 5 BERTÉNYI - GYAPAY 590. 6 ROMSICS 311. 7 ROMSICS u.o.
