Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Zombori I.: Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakról
94 Zombori István vesszük, akkor egy téeszre átlagosan kevesebb mint 100 hektár föld jutott és kb. 22 tag szerepelt átlagosan egy termelőszövetkezetben.8 A Rákosi-féle intézkedések, amelyek az ország előbb említett szovjet típusú átalakítására irányítottak, végül is 1949 második felére meghozták eredményüket. A kommunista párt és a szociáldemokraták egyesülése révén a hatalom teljes egészében a kommunisták kezébe jutott. Ezt tükrözi az 1949. augusztus 18-án elfogadott új alkotmány, amely kimondta: „Magyarország a munkások és a dolgozó parasztok állama! ” Ekkor fogadják el az ország új jelképét, egyebek között az új címert is, az ún. rákosista címert, amely a jelen írásunk tárgyát tartalmazó, termelőszövetkezet-alapító dombormű szempontjából rendkívül fontos és meghatározó. Az nyilvánvaló, hogy a már említett propaganda, illetve a kommunista párt 1948 februári határozatai nyomán jelentősen erősödött országszerte a mezőgazdasági téesz alapítási mozgalom. Leginkább igaz ez a kisparaszti földeken gazdálkodókra, akiknek 1-6 holdjuk volt, és a föld minőségéből következően nem tudták ebből magukat és családjukat eltartani. így számos alkalommal olvashatunk tudósításokat országosan, de Szeged esetében is, hogy a különböző helyeken 10-12 paraszt megalakította a termelőszövetkezeti csoportot. Az említettekből következően természetesen egy-egy ilyen csoport gazdálkodási területe nem érte el még a 100 kataszteri holdat sem, és nagyon sok esetben csak a saját egy-két lóval, illetve kocsival rendelkeztek, vagy még azzal sem. A korabeli forrásokból kiderül, hogy az így létrejött csoportok számos esetben nem is rendelkeztek hivatalos engedéllyel. Úgy tűnik, hogy ezek a kis téesz csoportok később próbáltak működésűket elismerő engedélyt szerezni. Ebből következik, hogy az ilyen csoportok rendszerint nem is választottak maguknak külön elnevezést, általában az adott község neve kapcsán említették ezeket. A magyarországi viszonyokat Csongrád megyére, illetve Szegedre alkalmazva azt láthatjuk, hogy a megye első termelőszövetkezete 1948 őszén jött létre, és ugyan ezen év végén összesen 42 engedélyezett téesz működött, mintegy 10.000 kataszteri holdon 859 paraszti taggal.9 Jellemző az itteni viszonyokra, hogy Szegeden az első termelőszövetkezet 1948 őszén, Újszegeden jött létre, és ez a HALADÁS Termelőszövetkezet nevet vette föl. Azonban a Földművelésügyi Minisztérium engedélyét csak egy évvel később, 1949-ben tudta megszerezni.10 8 ROMSICS 311. 9 FEHÉR István: Gazdasági és társadalmi változások Szegeden, a felszabadulás után. 1945- 1962. Bp. 1973. a továbbiakban FEHÉR. 122, 123. 10 Uo. A témáról bővebben szól BELÉNYI Gyula: A termelőszövetkezeti mozgalom története Szegeden és a Szegedi Járásban. 1948-1953. In: Acta Univ. Szegediensis de József Attila. Tudományos Szocializmus, t. XIV. Szeged, 1975. 18-77. A vonatkozó rész 24-25.
