Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Türk A.: A szentesi régészeti topográfia
A szentesi régészeti topográfia 23 Ezen előzmények után következett a kilencvenes évek első felében Szentes szisztematikus terepbejárása és régészeti topográfiájának előkészítése. A munkát 1993-ban szakdolgozati témaként Balogh Csilla, Gallina Zsolt, Liska András és Paszternák István régészhallgatók kezdték el, később csatlakozott hozzájuk Balogh Júlia és Hitz János. 1993 és 1995 között a város közigazgatási területéhez tartozó 32 000 hektárból 7000 hektár terep- bejárását végezték el főként a város déli és délkeleti felében Alsórét, Berek, Berekhát, Fertő, Derekegyházi oldal, Nagynyomás és részben Lapistó, valamint Dónát határrészekben. Munkájukat a Koszta József Múzeum és Magyar Nemzeti Múzeum őskornál fiatalabb, régi lelőhelyeinek feldolgozásával egészítették ki. A munkamegosztást a nagy régészeti korszakok szerint végezték, Balogh Csilla a szarmata leleteket, Gallina Zsolt a germánok emlékanyagát, Liska András az avar lelőhelyeket, Paszternák István pedig a honfoglalás kortól a török kiűzéséig terjedő korszak emlékanyagát foglalta össze. Szakdolgozataikat 1996-ban Liska András és Paszernák István közös kötetbe szerkesztette, mely kézirat az Előmunkálatok Szentes város régészeti topográfiájához 1-11■ nevet kapta, és 433 lelőhelyről közölt topográfiai szócikket. A folytatás 1997-ben következett, amikor Felföldi Szabolcs, Hansel Balázs, Marton Tibor, Oross Krisztián, Patay Róbert, Straub Péter és Türk Attila régészhallgatók a terepbejárás befejezésére vállalkoztak. A munka határrészenkénti felosztásban folyt, és véglegesen 2000-ben fejeződött be. Ez a terepbejárás a várostól keletre és délkeletre a Derekegyházi oldal, Lapistó, Fertő és Nagynyomás határrészek keleti részét, észak felé haladva Nagynyomás, Szentlászló, Kaján, Ecser, Cserebökény, Nagytőke, Kistőke, Magyartés, Zalota és Felsőrét határrészeket érintette részben, vagy teljes egészében. A vizsgált terület határai A vizsgált terület, Szentes közigazgatási határa mintegy 32 000 hektár, melyen 32 kisebb-nagyobb határrész található (ZSÍROS 1990, 16). A város határa 1837-ben az örökváltság után alakult ki, mikor a szentesiek megváltották magukat a Károlyi családnak járó földesúri szolgáltatások alól, és Szentes önálló várossá vált (vö.: „Szentes város az egész határának térképe, 1840”5 6). Területe ekkor még nagyobb volt és az egykori határrészek, melyek pl. a nevezett térképen láthatók, jelentős átalakuláson mentek keresztül. Az északkeleti határban, a királysági pusztákból önállósult Eperjes, északon 1952-ben Nagytőke település vált le. Az egykor Szenteshez tartozó, majd a 5 MFM RégAd.: 1879-96. 6 Szentesi Levéltár 5. Nr. 2., 1.5. sz. térkép 15. o.
