Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Türk A.: A szentesi régészeti topográfia
TURK ATTILA A szentesi régészeti topográfia Bevezetés A magyarországi régészeti lelőhelyek kataszterszerű összefoglalásának igénye már több mint száz éve felmerült a hazai kutatásban. Számos kezdeményezés1 után Banner János tett komoly előrelépést 1932-ben a Magyar Régészeti Kataszteri Intézet tervének kidolgozásával és közzétételével (BANNER 1932, 266-70). Az ötvenes évek közepén, a kataszteri munkálatok és a terepbejárások összekapcsolásával megszületett a régészeti topográfia fogalma (JANKOVICH 1993, 37, 45-47). A magyarországi régészeti topográfiai munkálatok módszereinek kidolgozásában és irányításában az 1960-as évektől fontos szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportja. A vidéki múzeumokkal való közös munkájuk eredményeként eddig tíz kötet látott napvilágot a Magyarország Régészeti Topográfiája sorozat keretében. Csongrád megyében az egykori JATE (ma SZTE) Régészeti Tanszéke vállalta fel a megye régészeti topográfiájának elkészítését. A hetvenes évektől kezdődően a régészhallgatók szakdolgozati témaként kaptak egy- egy Csongrád megyei települést, melyek teljes közigazgatási területét bejárták, főként azokat a területeket, melyek mezőgazdasági művelés alatt álltak. Ezek már szisztematikus terepbejárások voltak, vagyis minden lehetséges területet kutatás alá vontak. A szántás által felszínre került leleteket összegyűjtötték, felmérték a lelőhelyek kiterjedését, térképre rajzolták, a leletanyagot pedig tanáraik segítségével feldolgozták. A szakdolgozat végén a régészeti, történeti és természetföldrajzi adatok összevetése és elemzése alapján településtörténeti összefoglalást készítettek. 2001-re a megye valamennyi településén befejeződtek a terepbejárások1 2. Az egyes települések régészeti topográfiáit járások szerinti rendben, összesen öt kötetben tervezi megjelentetni a Móra Ferenc Múzeum. Régészeti topográfiai munkák Szentesen A JATE Régészeti Tanszéke és a Móra Ferenc Múzeum által irányított módszeres régészeti terepbejárások és topográfiai munkák a kilencvenes évek első felében kezdődtek a Szentes város közigazgatási területéhez tarto1 A témáról összefoglalóan ld. JANKOVICH 1993, 38-40. 2 Néhány település esetében még folyamatban van kiegészítő és hiánypótló terepmunka.
