Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RESTAURÁLÁS - Szabó I: Új restaurálás - régi kincseinkből: A „szegedi MáriaTerézia”
Új restaurálás — régi kincseinkből 205 megfelelően olykor az ábrázolásokon a királynő mellett akár három korona is együtt szerepelt, amire számos példát találunk. Az utolsó királynői arckép az analógiák sorában: Mária Terézia oválképe 24 (vászon, olaj, 185.5 x 102 cm), mely szintén Martin van Meytens-köréhez tartozó festő munkája a XVIII. sz. ’40-es éveinek elejéről. A mű feltételezhetően magyar királynővé megválasztása után, de még cseh királynővé koronázása előtt készült a már teltebb arcú császárnéról. Ez az alkotás is a szegedi királynői képpel állítható párhuzamba - a részletek különbözősége és a részben eltakart korona-ábrázolás ellenére: ám teljesen azonos a jogar, a korona vánkosa, a gyöngydíszes ruha, a csipkeszegély és a kéztartás megformálása. A festmény állapota A térdkép múlt századi felújítására minden bizonnyal nagy szükség lehetett, mert mint Reizner a tanácshoz írt egyik levelében megjegyzi: [...] a festmények annyira rongáltak voltak, hogy azok restaurálását és kereteik kijavítását, a legtöbbnek újra aranyozását, s általában a képeknek a por és füsttől való alapos kitisztítását eszközlésbe kell venni. Ezen munkát a takarékosság legszigorúbb szemmel tartásával többnyire házilag teljesítettnek. így a keretek újra aranyozása mintegy 40-60 kr. [korona] költségbe kerül, holott, az aranyozó azokat darabonként 3-5 frtért nyilatkozott elkészíteni. Minden munkálatokat felügyeletem s utasításom szerint a könyvtári szolga teljesíti, ki több nemű kísérletezés után most már az eljárást egész sikerrel teljesíti [...].24 25 Az igazgató - az adott lehetőségek és körülmények között - a legjobb akarattal végeztette el a legszükségesebb feladatokat. A kép a javítások elvégzése után egy gipsz ornamesekkel díszített, lakkaranyozott keretet kapott. A múlt századi díszkeret idővel megvetemedett: ovális alakú belső széle mélyen a festmény felületébe nyomódott - súlyosan deformálta a vásznat és károsította a festékréteget. Mindemellett a keret íve letakarta a korona formájának jelentős részét is. A rétegvizsgálatok során megállapítható volt, hogy az olaj képet korábban kétszer javították. Az első sérülés jelentős terjedelemben a királynő arcának jobb oldalán, föltehetően közvetlenül a mű elkészültét követő időben keletkezett. Ekkor olajfestékkel kevert krétával tömhették a lehullott 24 Jelenleg, a Gödöllői-kastélyba kihelyezett festményt Mária Terézia látogatásának (1751) 250 éves jubileumára állították ki. A kastély-együttest az egykori birtokos, gróf Grassalkovich I. Antal kamaraelnök - aki Hl. Károly uralkodása alatt emelkedett udvari fönemessé - átépíttette a királynő és kíséretének méltó fogadására. Vajdai Ágnes - Varga Kálmán: Mária Terézia Gödöllőn, Műemlékek Állami Gondnoksága, Budapest, 2001. 17. 25 Szeged, Városi levéltár, Polgármesteri iratok, 1891. január 1. 25.488/890
