Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RESTAURÁLÁS - Szabó I: Új restaurálás - régi kincseinkből: A „szegedi MáriaTerézia”
204 Szabó Tamás részét, közöttük a magasföldszinten kialakított Képzőművészeti tárat is. Az állomány nagy részét sikerült biztonságba helyezni a környékbeli tanyasi iskolákban és a közeli vármaradvány kazamatájában. Azt azonban, hogy képünk és a többi nehéz képkolosszus, hol és hogyan élték át e vészterhes időket, pontosan máig sem tudjuk. Egyes föltételezések szerint a földszinten, az akkortájt befalazott ablakok mögött - a mai alagsorban -, ahol több, nehezen szállítható tárgyat is fölhalmoztak.21 A háború után, az ismert politikai viszonyok miatt a királyi és a többi főúri képek bemutatását mellőzték. A többszöri átrakodások és helyváltoztatások azonban - mint amilyen, pl. az 1954/55. évi épületbővítéssel járó felfordulás is volt -, a gyűjteményben sérüléseket okoztak. Képünk is megviselt állapota miatt, napjainkig aludta csipkerózsika álmát. A jelenkori újjászületéséről készített munkafotók „stációit” a dokumentáció részletesen bemutatja. Ezekből adunk közre néhányat. Analógiák Mária Terézia térdképének művészettörténeti jelentősége megértéséhez, keletkezése idejének pontosabb behatárolásához három példát említünk az analóg festmények közül. A felsorolt alkotások mintegy formai előképei tárgyunknak. Az első, a már említett Erzsébet Krisztina királyné és császárné mellképe (vászon, olaj, 71.5 x 91.5 cm) a XVIII. század első harmadának végéről származik.22 Ez az alkotás is Martin van Meytens-köréhez sorolható - formai típus-kép. Jellegzetes festői stílusjegyei, pl. a komponálása, ismétlődik térdképünkön, de Erzsébet Krisztina képén a császári-korona pontos mása látható. Nem véletlenül, hiszen Krisztinát magyar királynővé sosem koronázták meg. A másik két festmény a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona, melyeket az intézmény Magyar Történelmi Képcsarnok fotó- és adattára tart nyilván. Az egyik, egy ismeretlen festő munkája a XVIII. század közepéről: Mária Terézia képmása23 (vászon, olaj, 149x117 cm). A jelenleg raktárban elhelyezett kép méretében és formai kompozíciójában is rendkívül hasonlatos a szegedi Mária Teréziához. Azonos a festői kvalitás és festéstechnika is, de két uralkodói fejék látható a vánkoson: a császári korona mellé a házi koronát is odafestették - így jelezve az elfoglalt birodalmi méltóságot. Ennek 21 Somogyi Könyvtár száz éve, szerk.: Péter László, Szeged, 1984. 152, 158. 22 Reizner János: Szeged Városi Múzeum Történelmi képtárának Naplója, Szeged, 1892. 4. leltári szám: 50.98.1. 25 Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Történelmi Képcsarnok fotó- és adattára, leltári szám: 54.1.
