Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RESTAURÁLÁS - Szabó I: Új restaurálás - régi kincseinkből: A „szegedi MáriaTerézia”
Új restaurálás - régi kincseinkből 203 nek évében már a királyi párnak (Vastagh György: I. Ferenc József és Erzsébet, 1883) egy-egy egészalakos olajképét helyezték el. Mária Terézia arcképe mint a többi aktualitását vesztett királyi festmény is, idővel „vándorolt”: lomtárba, padlásra, vagy jobb esetben a város levéltárába került. A festmények állapotára jellemző az a leírás, amit Reizner közöl. pl. Erzsébet Krisztina arcmásáról: [...] régebben szintén lomtárban volt hol por, füst rendkívül ellepte, úgy ekkor, mint a kétszeri hurcolkodás alkalmával rendkívül megsérült - átlyukadt [.. ,].'4 1891 februárjától Reizner a könyvtári szolgával együtt végzi a vásznak portalanítását, javítását és a sérült díszkeretek újra aranyozását a reáltanoda épületében.14 15 A „házilag teljesített eljárások” eredményével bizonyára maga sem lehetett elégedett teljesen, mert Mária Terézia és további számos más kép felújítását már Nováky Bertalanra (1852-1939), a szegedi polgári leányiskola rajztanárára bízta.16 A restaurálások elvégzését, mint befejezett tényt rögzíti a leltárkönyvben 1892 szeptemberében, mely „a takarékosság legszigorúbb szemmel tartásával” történt. Reizner, a letisztított festmények egy részét (uralkodó család, országos notabilitások, polgármesterek képeit) a könyvtár dísztermében17 és a múzeumi részleg második termében, a képtárnak nevezett Történelmi képcsarnokban helyezte el.18 1896-ban a teljes múzeumi- és könyvtári gyűjtemény átkerült az újonnan felépített Kultúrpalotába (tervezte Steinhardt Antal-Lang Adolf, 1896), ahol állandó jellegű működtetési céllal alakították ki a közös intézményt. Az 1899. június 4-én megtartott ünnepélyesen megnyitón királynőnk képét is bemutatták a Képtárban. Lugosi Dömötör Szegedi útmutatója (1908/1909) szerint: a II. teremben az 1. helyen, az ajtó fölött függött.19 1909 novembere után viszont már a díszteremben találjuk festményünket. Egy archív fotón jól kivehető képünk és díszkeretének sziluettje.20 A fölvételt Keglovich Emil helyi fotográfus készítette 1909/10 fordulóján az időközben átrendezett képtári enteriőrről. A későbbiekben Mária Terézia képére vonatkozó adatunk nincs. Az őrzés nyugalmas időszakát, a raktári rendezkedéseken kívül, csupán 1944 ősze törte meg. Ekkor, a várható háborús hadműveletek és a bombázások elől ki kellett telepíteni az intézmény valamennyi gyűjteményének jelentős 14 u.o.: 4. o. 15 u.o.: 5. o. 16 Habermann Gusztáv: Személyi adatok a szegedi polgár-családok történetéhez, Szeged, 1992. 202. 17 Csongrád megye építészeti emlékei, szerk.: Dr. Tóth Ferenc, Szeged, 2000. 389. 18 Dr. Fán Irén: Reizner János élete és munkássága. Somogyi-könyvtár kiadványai, szerk.: Gyuris György, Szeged, 1999. 38. 19 Lugosi Dömötör: Szegedi Útmutató, Szeged, é.n. (1909) 46. 20 1430. számú negatív, Szeged, Móra Ferenc Múzeum fotótára
