Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RESTAURÁLÁS - Szabó I: Új restaurálás - régi kincseinkből: A „szegedi MáriaTerézia”
SZABÓ TAMÁS Új restaurálás - régi kincseinkből: A „szegedi Mária Terézia” Bevezető A szegedi Móra Ferenc Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található barokk kori Mária Terézia ábrázolásról az első publikáció 2002-ben jelent meg a budapesti Szalon című folyóiratban.* A kép történetéről és restaurálásáról részletesen a felolvasó ülésen volt módom szólni, és jelen kiadványban van alkalmam részletesen írni. Egy. évszázadnyi raktározás után az első alkalom, hogy újra látható intézményünk dísztermében az idők folyamán átfestett, de mára az eredeti stílusjegyeiben visszaállított mestermű. Ismertetésünknek nem célja meghatározni a Mária Teréziát bemutató festmény helyét és értékét a magyar- és az egyetemes művészettörténetben, viszont okkal hívja fel a figyelmet a kép eddigi ismeretlenségére és ábrázolási módjának egyediségére. Mária Terézia (1717-1780) - az egykori osztrák örökös tartományok uralkodójának (1740-1780), Magyarország (1741—) és Csehország (1743-) királynőjének, német-római császárnénak - portréját ismeretlen festő készítette a XVIII. század ’40-es éveinek legelején, vélhetően a híres pozsonyi festő- és másolóműhelyek egyikében. Alkotójában Martin van Meytens- köréhez tartozó mestert feltételezhetjük a festői stílus és a közismert analóg példák alapján. A térdkép-formában megfestett alkotás különös érdekességét a királynő nagykoronájának egyedülálló ikonográfiái megjelenítése adja. Művészettörténészi vélemények szerint a festményen szereplő korona alakja teljesen ismeretlennek mondható a Magyarországon fellelhető hasonló Mária Terézia ábrázolások között.* 1 Az ábrázolt korona-típus alapján a kérdés úgy is felvethető: melyik közjogi méltóságában festette meg a mester Mária Teréziát? A kézben tartott jogar (kormánypálca), és a hajba (parókába) tűzött diadém' alapján - aminek tetején egy kicsi császári-koronácska látszik -, mint az örökös tartományok uralkodója jelenik meg. Ám legfőbb hatalmi jelvénye nem azonosítható, ill. eltér a közismerten Habsburgok viselte (császári, magyar és cseh) királyi koronák alakjától. A fejdíszt stilizálatlanul, részletezően festették meg: karmazsinvörös színű vánkoson látjuk, vörös ” SZALON VI. évf. TAVASZ 56-63. „Hajporos fején diadém” címen. (A két cikk kiegészíti egymást.) 1 Basics Beatrix művészettörténész szíves közlése alapján, Budapest, 2001 augusztusa
