Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)

RÉGÉSZET - Kürti B.: Móra nyomában Kiszomboron

Móra nyomában Kiszomboron 17 és a magunk által feltárt objektumok közül csak egyet tudtunk az adattárban őrzött sírleírás alapján a sír négy sarkába mélyített gödröcskék alapján azo­nosítani (Kz/M.13.). Az általunk feltárt sírok közül kettőt feltételesen a korai, további 11-et a kései avar korba sorolunk. (A rendkívül szegényes leletanyag nem enged meg közelebbi besorolást, egyedül a 24. sírban feltárt edényke keltezhető egészen késői - IX. század - időszakra.) A lelőhely tipikus stratigráfiai képe a 33. és 157. sz. objektum környé­kével illusztrálható. A korai bronzkorba sorolható kemencét (33.) és mun­kagödrét részben fedi egy, az avar korban beleásott sír (157.). A bronzkori objektumok és az avar sír fölötti rétegben már a gépjárás szintjén Árpád­kori cserepek kerültek elő szórványosan, jelezvén az egykori falu járószint­jét. Az avar sír csontvázának lábát egy 1800-ban vert érmével keltezhető XIX. századi gödör (154.) vágta úgy, hogy a váz lábcsontjainak nagy része benne maradt a gödörben. Végül mind a négy, előbb említett korszak ob­jektumait vágta Móra Ferenc 1931-ben ásott kutatóárka (194.). A stratigráfiai helyzet miatt nem vette észre a sír in situ maradt felsőtestét, az őskori kemencére nem fordított gondot, az árokkal kiásott földből a kisebb leleteket nem gyűjtette ki. Fentiek miatt ásatásunkon a visszatemetett Móra- féle kutatóárokból összeszedhettük a korabronzkori objektum cserepeit, az avar sír lábcsontjait, valamint a XIX. századi hulladékgödör szanaszétszórt szemetjét is. A megelőző feltárás kétségtelenül legkomolyabb eredménye egy Árpád­kori falurészlet feltárása volt. Nagyszámú árok és gödör, valamint cölöp­lyuk mellett (a három korszakból összesen 289 objektumot dokumentálhat­tunk) kilenc ház maradványát sikerült részben vagy teljesen feltárnunk. Két esetben két ház vágta egymást, így a telep belső időrendjére is van támpon­tunk. (E kettősséget árkok-gödrök stratigráfiája is alátámasztja.) A házak különféle típusúak voltak, egy kivételével valamennyiben találtunk kemen­cét is. Jelentősnek tartjuk az egykor a felszínre épített külső kemencéket is, melyek közt előfordultak csonttal, kerámiával alapozottak is. A feltárt felü­leten különösen feltűnő az előkerült kerámiatöredékek nagy száma, melyek alapján tipológiai alapon is bizonyosan elkülöníthető lesz legalább két peri­ódus. (Az Árpád-kori emlékeket Bálint Marianna fogja feldolgozni.) A kiszombori ásatásunkkal kapcsolatban összegzőén elmondhatjuk, hogy egyrészt sikerült Móra Ferenc egyik szép novellájának s egyben ásatá­sának helyszínét pontosan beazonosítanunk, másrészt ezzel egyidejűleg két régészeti korszak emlékeit illetően igen jelentős megfigyeléseket tehettünk. Ezek feldolgozása, közzététele nagy mértékben függ az igen nagy mennyi­ségű leletanyag restaurálásától, de úgy gondolom, a lelőhely jelentőségére való tekintettel feltétlenül szükség volt erre a rövid előzetes ismertetőre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom