Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Szatmári S.: Bő termést kérő és termésáldó ünnepségek a dobrudzsai kipcsakoknál
Bő termést kérő és termésáldó ünnepségek a dobrudzsai kipcsakoknál 171 E meglehetősen zárt nogaj faluvilágba érkező rengeteg román telepes miatt tiszta nogaj falvakról nem beszélhetünk, annak ellenére, hogy a telepesek és a nogajok nem nagyon keverednek. Külön falurészben élnek a nogajok és külön falurészben a telepesek. A mi kutatásaink egyelőre Dobrudzsának a romániai részére korlátozódnak, ahol az ott élő kipcsakok - nogaj tatárok és krími tatárok - nyelvjáráshálózatát és néprajzát igyekszünk feltérképezni. Gyüjtőutakra a Fodor Ferenc vezetésével működő lipován-kutatásairól ismert Duna-delta Kutatócsoporttal és az én vezetésemmel működő Cumania Munkaközösséggel járunk. Ez úttal is szeretnék köszönetét mondani minden lelkes támogatónknak, hiszen az ő anyagi támogatásuk nélkül nem tudtuk volna megvalósítani ezeket a kutatóutakat6. Gyűjtési anyagaink Babadagból, Tulceából, Hadovából (ejtsd: hürsová), Medgidiából és Valea Dacilor- ból (ejtsd: váleá dácsilor) származnak. A tulceai és babadagi adatközlők származásukat tekintve colinaiak7 (ejtsd: koliná), nogajosan karaibiliek, onnan költöztek be városba. A medgidiai adatközlők a Medgidia környéki nogaj falvakból települtek be a városba. Valea Dacilor nogaj falu, Medgidiától 6 km távolságra fekszik déli irányban és román nevének magyar jelentése „dákok völgye”. A falu nogaj neve Endek Karaköyü és a falu régi részét nagyrészt Cedísuw (ejtsd: dzsediszúu) nemzetségbeli nogajok lakják8. A falu új részében kizárólag román telepesek élnek. A cikkemben közölt anyagok egy része saját gyűjtésem, más részét Dohár Katalinnal közösen gyűjtöttük, illetve Németh Patrícia és Kovács Szilvia gyűjtéséből is közlök néhány adatot9. Lumina; Kara Murát = Mihail Kogálniceanu (ejtsd: miháil kogöinicseánu); Tanaköy (ejtsd: tánáköj) = Nicolae Bälceascu; DUyiincü (ejtsd: dttjündzsü) = Nunta^i (ejtsd: nuntási). 6 Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány „Dunatáji népek kutatása” Szakalapítvány; Móra Ferenc Múzeum Szeged; Gémes Imre, Patyi István és Paplógó Imre csólyospálosi vállalkozók; Petrom Hungária Kft; Prudentia Alapítvány; Alapítvány az Altajisztikai és Turkológiái Stúdiumok Támogatására; dr. Ivanics Mária oszmanista; Szegedi Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata. 7 Colina a Razim tó (románul Lacul Razim, ejtsd: Lákul Rázim) északi partvidékének közelében helyezkedik el. ld. a térképmellékleten. 8 2000 nyarán megkértem Cemal Bobnak (ejtsd: dzsemál bosnák) nyugdíjas földrajztanárt, aki Endek Karaköytlből származik, jelenleg Mejdiében él, hogy gyűjtse össze a dobrudzsai nogaj nemzetségek neveit. 2001 nyarán, amikor meglátogattuk, a következő neveket diktálta a füzetéből: Cemboyhk (ejtsd: dzsembojlik), Halkali, Cetsan (ejtsd: dzsetszán), Cedlsuw (ejtsd: dzsediszúu), Cetlikul (ejtsd: dzsetiskul), Kalawa, Cawmangit (ejtsd: dzsaúmangit). A Dobrudzsában található krími tatár nemzetségek nevei közül a következőket ismerjük: Kirim (ejtsd: kirim), $ongar (ejtsd: songár), Tatlar, Kertelt (ejtsd: kerisli), Közlewlí (ejtsd: közleuli), de találkoztunk Mejdiében olyan bácsival is, akinek anyai nagyapja az orosz hadsereggel érkezett, mint katona és Nayman (ejtsd: nájmán) nemzetségbeli volt. 7 Az anyagot a helyszínen hangszalagra rögzítettük. A hanganyagok és lejegyzésük megtalálhatók a Cumania Munkaközösség archívumában.
