Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Szatmári S.: Bő termést kérő és termésáldó ünnepségek a dobrudzsai kipcsakoknál
SZATMÁRI SÁNDOR Bő termést kérő és termésáldó ünnepségek a dobrudzsai kipcsakoknál Jól tudjuk, hogy egyes nomád török népek egy része miután letelepült, intenzívebb földműveléssel kezdett foglalkozni. Egyes török néprészek már meglehetősen korán földművessé váltak1, mások később. Ezzel az életmód- váltással új népszokások jöttek létre, amelyek természetesen a terményekkel kapcsolatosak. A Volga-menti török népek (kazányi tatárok, miser tatárok, baskírok és csuvasok) terménnyel kapcsolatos szokásai jól ismertek, hiszen sokan tanulmányozták. Ezek az űj szokások azonban nemcsak a Volga- vidékre jellemzőek, hanem szinte mindenfelé felbukkannak, ahol a puszták török lakói földművessé váltak. Néhány tudnivaló Dobrudzsáról és a dobrudzsai kipcsakokról Idén nyáron (2001 júliusa) ismét sikerült kijutni Dobrudzsába1 2 az ott élő tatárok közé. Dobrudzsa nagy része ma Romániához tartozik, déli részének egy kis sávja pedig Bulgáriához. A Bulgáriához tartozó rész Bulgária északkeleti területén van. Romániához tartozó része két megyére oszlik: az északira, Tulcea (ejtsd: tulcsá) megyére Tulcea központtal, és délire, Constanta (ejtsd: konstáncá) megyére Constanta központtal. Ezek Románia legkeletibb megyéi. Gazdaságpolitikailag és katonailag rendkívül fontosak Románia számára, hiszen e terület megszerzése révén jutott tengeri kijárathoz. Oroszország azzal az ürüggyel, hogy a balkáni népek törökellenes felszabadító harcát segítse, 1877-ben hadat üzent az Oszmán Birodalomnak, és még ugyanebben az évben megindították a törökök ellen a hadműveleteket. 1878. február 4-én, amikor az oroszok már csak kétnapi járásra álltak Konstantinápolytól, angol nyomásra megkötötték a török-orosz fegyverszünetet. 1878. március 3-án San Stefanoban Oroszország aláírta a békeszerződést az Oszmán Birodalommal. A Porta elismerte Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségét. Oroszország visszavette Romániától az ötvenes 1 Erről tanúskodik az is, hogy a magyar nyelv földműveléssel kapcsolatos szakszavai között szép számmal találunk török eredetű honfoglalás előtti időkből származó jövevényszavakat is, pl. arat, árpa, borsó, búza, dara, eke, kölyű, sarló, szérű, szőlő, tarló stb. E szavak tárgyalását ld. Ligeti Lajos (1986) A magyar nyelv török jövevényszavai a honfoglalás előtt és az Árpádkorban. Budapest. 2 Románul Dobrogea (ejtsd: dobrodzsá)
