Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Kürti B.: Móra nyomában Kiszomboron
16 Kürti Béla az árkon túl Rónai Imre földjére tértem át, a hol meg is találtam a temető folytatását.”10 (Tegyük hozzá: ki is ásott belőle 59-ig terjedő sírokat, 1931. augusztus 14-22. közt.) A tulajdonosok említése és a községtől mért távolságadat alapján a pontos helyszín a felszínen is elkülönülő, őskori, szarmata és Árpád-kori cserepekkel borított dombháton a makói múzeumban őrzött, és Halmágyi Pál igazgató úr jóvoltából tanulmányozható színes birtokvázlat segítségével azonosítható volt. A tervezett útbővítés pontosan az egykori nyári út területére terjedt ki, így ha nem is meglepetésszerűen, de mindenképp kellemes eredményként Móra teljes ásatási felülete beleesett az általunk feltárt területbe. A 2000. évi ásatás során Mórához képest korlátozottabb lehetőségeink voltak a terület szélessége, nagyobb lehetőségeink hossza szempontjából, mivel az ásatás ideje alatt is használt országút mellett, ill. a belvízlevezető csatorna belső oldalán biztonsági sávokat kellett szabadon hagynunk. (Hogy nem oktalanul, azt illusztrálhatjuk azzal a ténnyel, amikor az áprilisi eső után a csatornában magasabban volt a vízszint, mint az ásatási felületünk.) A feltárás során a gépi humuszolás után elénk tárultak Móra kutatóárkai. Az első és utolsó árok közt majdnem centire 50 m-t mérhettünk, a dokumentáció tehát hitelesnek mondható. Már a foltok szintjén kirajzolódtak azok az avar sírok, melyeket Móra feltárt (bennük az általa visszahagyott embercsontokkal), s nem kis örömünkre két kutatóárok közé „beszorulva” feltárhattunk olyan sírt is, melyet épp e módszer hiányosságai miatt nem vett észre. Ásatási megfigyeléseink alapján megerősíthetjük Móra megfigyeléseit a lelőhelyen található korszakokról (őskori telep, avar temető, középkori falu), más kérdés, hogy megfigyeléseink és az általunk feltárt objektumok (különösen a két telep vonatkozásában) lényegesen bővebb ismeretekkel szolgáltak. Az őskori település, melynek egyes objektumait már Móra árkai is átvágták, a korai bronzkorba keltezhető, és a zóki kultúra makói csoportjának emlékeit tartalmazta. A feltárt objektumok közt kisebb-nagyobb hulladék- gödröket és két kemencét tártunk fel, az előbbieket igen gazdag kerámia- anyaggal. Szórvány leletként az egyik avar sír töltelékföldjében háromtollű, öntött bronz köpűs szkíta nyílhegyet találtunk. Sajnos, objektumok e kort nem képviselik. A következő régészeti kort az avarok jelentették e lelőhelyen. Sajnos, Móra temetőtérképe elveszett, vagy nem is készült, így az általa feltárt sírok 10 Móra F. kéziratos feljegyzései a SZMFM Régészeti Adattárában.
