Zombori István (szerk.): A múzeumalapító : Jaksa János tanító, múzeumigazgató élete és munkássága (Szeged, Magyar Múzeumi Történész Társzulat; Móra Ferenc Múzeum, 2002)
KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése
Jaksa János és Móra Ferenc levelezése KÜRTI BÉLA Több évtizedes régészeti tevékenysége során Móra Ferenc sokféle emberrel dolgozott együtt, s írásaiban változatosan emlékezett meg róluk. A tevékenységét, kapcsolatait méltató írásokban már számtalanszor idézték az alább általunk is ismertetendő sorait, de mindig csak egy adott téma illusztrációja gyanánt. A régész Móra tevékenységét elősegítő kortársak között sajátos szerepet játszott három tanító, akikről Móra több ízben is megemlékezett, s kiknek Mórához való kapcsolata tisztázását kutatási feladatul tűztem ki. A Magyar Hírlap 1931. június 21-i számában megjelent, A magyar paraszt c. írásában a parasztok iskoláztatásáról írva jegyzi meg Móra: „Három tanítót meg is tudok nevezni, akiknek mint régész hálával tartozom: az egyik Hock Lajos volt dorozsmai, a másik Kiss István kétegyházi, a harmadik Jaksa János pusztaszeri tanító."' Hock (később Hídvégi) Lajos tevékenységéről, Móra Ferenchez fűződő kapcsolatáról, Móra Ferenc dorozsmai kutatásairól levelezésük közreadása során már régebben megemlékeztem. 2 1969 óta folyó Móra-kutatásaimnak magam számára is meglepő érdekessége, hogy a Móra által név szerint említett tanítók közül a harmadik: Jaksa János is személyes ismerősöm volt. Mórához fűződő kapcsolatának dokumentumain ill. visszaemlékezésein keresztül Móra F. régészeti tevékenységének egy újabb (ezúttal is a szegedi határon kívül eső!) 3 részletébe nyerhetünk bepillantást amellett, hogy e dokumentumokon keresztül kettejük egy tanyai tanító és a városi múzeumigazgató ~ kapcsolatának alakulását is nyomon követhetjük. Jaksa János 1904. december 27-én született Tömörkényben. Középiskoláit Csongrádon, a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán, az ipariskolai rajztanfolyamot Újpesten, a gazdasági tanfolyamot Hódmezővásárhelyen, a pedagógiai tanfolyamot Debrecenben végezte. 1928. szeptember 15-től az 1 Könnyen hozzáférhető kiadása: Véreim. Parasztjaim. Bp. 1958. Szerk. Vajda L. 218. 2 Kürti Béla: Móra Ferenc ásatásai Dorozsmán. MFMÉ 1976/77-1. (1978) 7-25. - Egykori tanárom ott felsorolt életrajzi adatait az alábbi kettővel kell kiegészítenem: Hídvégi Lajost 1993-ban Cegléd város díszpolgárává választották. 1994. augusztus 1-én, 86. életévében elhunyt. 3 Itt nem taglalható részletesebben ez a problémakör, de kétségtelen érdekességgel bír az a tény, hogy mindhárom, név szerint említett tanító a szegedi múzeum hivatalos gyűjtőterületén kívüli lelőhelyekről tett bejelentést, s segített Mórának ásatásai lebonyolításában. Dorozsma (Hock L.) és Felsőpusztaszer (Jaksa J.) területe a Csongrád vármegyei múzeum illetékességi körébe, Kétegyháza (Kiss I.) pedig Békés megyéhez tartozott. 13