Zombori István (szerk.): A múzeumalapító : Jaksa János tanító, múzeumigazgató élete és munkássága (Szeged, Magyar Múzeumi Történész Társzulat; Móra Ferenc Múzeum, 2002)

KÜRTI Béla: Jaksa János és Móra Ferenc levelezése

akkor Kecskeméthez tartozó pusztaszeri

4 Árpádhalmi iskolában kezdte tanítói tevékenységét. Eleinte az iskola egyetlen tanítója volt, majd éppen a Mórával való levelezés közben (1933. márc. 1. és Móra halála közt) kapott egy kollegát, ettől kezdve igazgató-tanító. Mint ilyen, a község közéletében is szerepet vállalt: népművelési előadó, az ifjúsági Vöröskereszt Egyesület felügyelője, a Pusztaszeri Gazdák és Gazdaifjak Egyesületének titkára, egyházi képviselő és jegyző, iskolaszéki jegyző, stb. Erre az időszakra tehető kapcsolata Móra Ferenccel. E kapcsolat kezdeteiről ellentmondásos adataink vannak. A rendelkezésünkre álló - alant közlendő - dokumentumok arra utalnak, hogy a pusztaszeri szarmata temető feltárásáról értesülvén Jaksa J. levélben kereste föl Mórát, és tanítványai számára tájékoztatást kért az ásatás eredményeiről.

6 Móra örömmel vette a fiatal tanító érdeklődését, és bíztatta a Pusztaszer környéki leletek gyűjtésére, bejelentésére.

7 Ennek lett következménye a Felsőpusztaszer-B. jelzésű lelőhelyen lefolyt ásatás, a tömörkényi halmok kutatása, stb. Jaksa J. szóbeli visszaemlékezése szerint nem leveleztek sűrűn, de ő gyakran járt bent Szegeden, s vagy a múzeumban, vagy a lakásán kereste föl Mórát. A Tömörkény vidékén elterülő halmok megtekintése során szüleihez is elvitte Mórát, aki itt keresztelőre vonatkozó néphagyo4 A Pusztaszer helynév problémájára itt és most nem kívánok kitérni. Dolgozatomban a Felsöpusztaszer és Pusztaszer alakban egyaránt előforduló megnevezés minden esetben a mai Pusztaszer községet jelenti, ellentétben a mai Ópusztaszerrel, melyet akkoriban még Sövényházának hívtak. - A helynév problémájára ld. Kürti Béla: Régészeti emlékek. = Algyő és népe. Szerk.: Hegyi A. Algyő, 1987. 34. jegyzet. 5 Vicsay Lajos: Kistelek története. Kistelek, 1929. 220.; Vármegyei szociográfiák I. Csongrád vármegye. Szerk.: Csíkvári A. Bp. 1938. (a továbbiakban Csíkvári) Személyi adattár 224. és 447. hasáb; Kisteleki Hírlap 1931. nov. 15.; Néptanítók Lapja 1931. dec. 1.; Pesti Napló 1932. jan. 2.; Pesti Napló 1932. jan. 16. - Életéről, Móra Ferenchez fiíződő kapcsolatáról, a Pusztaszer környéki ásatásokkal kapcsolatos kérdésekről 1979. dec. 13-i beszélgetésünk során számolt be részletesen. Információiért, valamint a hozzá írt és az akkor tulajdonában levő Móralevelek közlésének engedélyezéséért ezúton, halála után is köszönettel tartozom. 6 Maga Jaksa J. úgy emlékezett, hogy a Felsőpusztaszer-B. lelőhely feltárása (melyet ő hozott Móra tudomására) előbb volt, mint a Simon-féle föld szarmata temetőjének ásatása; és szerinte a pusztaszeri, csengelei ásatások idején Móra nála lakott a tanítói lakban. (Szabad idejében itt írta a Betüország virágoskertje c. tankönyveit.) Itt nyilvánvalóan emlékeinek keveredéséről lehet szó; hisz a jelen dolgozatban közölt első dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy csak a Felsőpusztaszer-A. jelű temető feltárása után ismerkedtek össze, s az ismerkedés is csak levélben történt meg először. Másrészt a Betüország virágoskertjei ekkor már régen megjelentek. — vö. Csongor Győző: Móra Ferenc munkássága. (Bibliográfia) A Szegedi Egyetemi Könyvtár Kiadványai 18. Szeged, 1954. 3.; Sipka Sándor: Móra Ferenc az iskolában. = Somogyi-könyvtári műhely 1979/1-4. 53. — A Felsőpusztaszer-B jelű lelőhely feltárásakor valóban Jaksánál lakott, a felsöpusztaszeri iskolában. (Ebben az értelemben múzeumtörténeti jelentőséggel bír az iskola épületének az ópusztaszeri skanzenba való áttelepítése!) 7 E feladatot Jaksa részben Seiler Lajos segítségével végezte, akiről számos szóbeli felvilágosítást adott már említett beszélgetésünk alkalmával, ld. még 11. j. 14