Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

(ÁCS 1992, 1.1. 6), Solt-Palé II. lelőhelyről (PÁRDUCZ 1938, 5. kép 2, 6).22

Befelé vastagodó, behúzott peremű tálak (4) (17. kép 17-20). A behúzott peremű tálak külön típusát alkotják. Mérettartományuk kettős, minden esetben sávosan fényezettek. Jellemzőjük a magasan (11. kép 18; 15. kép 23; 17. kép 17-19), illetve a közel vízszintesen (9. kép 2; 17. kép 20) behúzott perem, elkeskenyedő véggel.

Hasonló formájú peremtöredék ismert Gyula- Szeregyháza (VADAY-MEDGYESI 1993,13. kép 3), Bor- dány (VÖRÖS 1994. 6. kép 10), Algyő (KŐHEGYI-VÖRÖS 1992, 6. t. 2, 9), Kengyel-Csorcsány-ér (CSEH 1998, 12. kép 9) lelőhelyről. Gyoma 133. lelőhelyen igen kis számban található meg a forma (VADAY 1996, 119. kép 33).

Gyűrűsen megvastagodó, kónikus tálak (5) (17. kép 21-24). Nagyobb számban előforduló típus. Gyűrűsen megvastagodó peremük miatt a 3. típus táljaihoz köthetők, ugyanakkor a mindkét irányban megvastagodó, behúzott peremű tálakkal mutatnak nagy hasonlóságot. Mérettartományuk kettős. Jellemzőjük a gömbölyített, mindkét irányba szabályosan megvastagodó perem. Kónikus, lépcsős tagolású (11. kép 22; 17. kép 23), jellegzetes díszítésű töredék is tartozik ebbe a típusba. Az egyik töredék (17. kép 24) enyhén gömbös változata pedig a behúzott pereműekkel mutat rokonságot.

Hasonló tálak megtalálhatók a földeáki (PÁRDUCZ 1941, 34. t. 10, 35. t. 4), a tápéi (VÖRÖS 1993, I. t. 5), a bordányi (VÖRÖS 1994, 6. kép 14, 7. kép 9), a Solt-Palé I. (PÁRDUCZ 1935, 40. t. 41) anyagban is. Lépcsős változatú példányaik Földeákról (PÁRDUCZ 1941, 33. t. 1), Tiszaföldvárról (VADAY 1997, 12. kép 23), Hódmezővásárhely-Fehértóról (PÁRDUCZ 1952, 9. t. 3), Makóról (PÁRDUCZ 1939, 15. t. 2), Kopáncs I. (PÁRDUCZ 1942, 4. kép 8), Solt-Palé I. lelőhelyről (PÁRDUCZ 1935, 40. t. 28, 41. t. 1) ismertek. Nagyobb számban került elő hasonló típus a dobozi lelőhelyről is (MEDGYESI 1989, 4. kép 1, 14. kép 11).

Behúzott, mindkét Irányba megvastagodó peremű tálak (6) (17. kép 25-32). Nagy mennyiségben találhatók a leletanyagban. A 4. típustól a kifelé is megvastagodó peremük különíti el. A kónikus és bikónikus tálak aránya — töredékekről lévén szó — nem állapítható meg. Általában meredekebb állásúak, de némely esetben laposabb is előfordul (7. kép 12; 13. kép 17; 17. kép 28-29) közöttük. Közepes és nagyméretűek. Számarányuk egyenletes eloszlást mutat. A fényezés minden változata megtalálható rajtuk. Egyes példányok mutatják (17. kép 30-32) a közeli kapcsolatot a gyűrűsen mindkét irányban megvastagodó tálakkal. Egyik darab felületén (8. kép 13; 17. kép 31) matt és simított felületek váltják egymást.

Hasonló típusú tálak találhatók Tiszafoldváron (VADAY 1997, 12. kép 13), Hódmezővásárhely-Fehér- tón (PÁRDUCZ 1952, 9. t. 11), Makón (PÁRDUCZ 1939, 15. t. 3, 18. t. 4), Solt-Palé 1. (PÁRDUCZ 1935, 41. t. 10), Solt-Palé II. (PÁRDUCZ 1938, 5. kép 1, 3, 5-6), Kopáncs I. (PÁRDUCZ 1942,5. kép 7) lelőhelyen.

A típus megtalálható a tápéi telep anyagában is, azonban teljesen más megfogalmazásban (VÖRÖS 1993, 1.1. 2, 13. t. 6), miként a Sarkad-Körös-háti településen előkerült töredékek között is található hasonló forma.23

ívelt oldalfalú tálak/korsók (7) (18. kép 4-5). Az alábbi darabok kis számban fordulnak elő. Formailag korsókhoz és tálakhoz egyaránt köthetők. Mindhárom darab szűk peremátmérőjű (7. kép 10; 10. kép 19; 13. kép 9; 18. kép 4-5).

A gyula-szeregyházi (VADAY-MEDGYESI 1993, 13. kép 8) és a tiszaföldvári (VADAY 1997, 10. kép 1, 6-7) példányok korsókhoz köthetők. Ugyanakkor a Sarkad-Körös-háti hasonló darab tál töredéke (VA- DAY-MEDGYESI 1993, 7. kép l).24

Korsók (18. kép 1-5). Kevés, biztosan korsónak meghatározható töredék került elő, ezért nehéz tipológiai besorolásuk. Néhány fül darabja, melyek általában sávosan fényezettek, körátmetszetüek (9. kép 13; 12. kép 21, 27), illetve egy világosszürkére fényezett, piskótaszerű (10. kép 1). Kevés a fúl22 A Solt-Palé II. lelőhelyről ismert tálak peremkiképzése azonban behúzott.

23 A sarkadi település kerámiaanyagában jelentkező behúzott peremű tálak szintén más jellegűek. Gömbösebb kivitelűek a leginkább hasonló darabok vaskosabbak (VADA Y-MEDGYES11993, 6. kép 3-6). Igazábóljó párhuzamnak csak egy példány (5. kép 6) mutatkozik Behúzott peremű tálak nagy számban találhatók Dobozon is, itt is kevés azonban a tökéletes analógia (MEDGYESI 1989, 15. kép 2, 4). A Gyoma 133. telep anyagában található hasonló peremképzésű tálak esetében az 1. típusnál elmondottak érvényesek, tehát a test itt is sokkal inkább gömbösebb formát mutat (VADAY 1996, 92. t.).

24 Párhuzamát a szerzők Csongrád-Kenderföldekről idézik, mint késő szarmata jellegzetességet (VADA Y-MEDGYESI1993,80).

89