Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

RÓZSA Zoltán

csonkos darab (7. kép 5; 8. kép 4; 12. kép 22-23) és ritka a sötétfeketére függőlegesen fényezett oldaltöredék (5. objektum), melyhez egy peremtöredék is kapcsolható, belső élén jól látható sűrű korongolásnyomokkal (15. kép 3; 18. kép l).25 Általában a peremek besorolása nehézségekbe ütközik. Korsóhoz köthető egy szűkszájú perem töredék (15. kép 1; 18. kép 2)26 és egy vízszintes peremű darab (6. kép 6; 18. kép 3), melynek soványítása és színe eltér a megszokottól.27

Gömbtestű edények (8) (18. kép 6-9). A gömbtestű edények számaránya kicsi. A néhány bordadíszes, esetenként feketére fényezett (9. kép 20) oldaltöredéken kívül néhány fenéktöredék és az alábbi peremtöredékek köthetők biztosan gömbtestű edényekhez. Kiemelendő egy gömbös testű kantáros edény (6. kép 1; 18. kép 6), amihez egy másik példány szalagfűle is tartozhat (10. kép 8). Zömmel szűk peremátmérőjű darabok, jellemzőjük a lekerekített, meredeken kihajló perem. Egy világosszürkére fényezett, vékony falú, meredek peremállású (9. kép 14) darab sorolható még a típusba.

A gömbtestű edények ilyetén peremkialakítása széles körben elterjedt. Megtalálható többek között Tápén (VÖRÖS 1993, 2. t. 2), Sarkad-Körös-háton (VADAY-MEDGYESI 1993), Bordányban (VÖRÖS 1994, 3. kép 2), Tiszaföldváron (VADAY 1997, 12. kép 3-5), Dobozon (MEDGYESI 1989, 15. kép 6), Algyőn (KŐHEGYI-VÖRÖS 1992, 8. t. 9), Makón (PÁRDUCZ 1939, 17. t. 6), Kopáncs II. (PÁRDUCZ 1943, 52. t. 1-2), Solt-Palé II. (PÁRDUCZ 1938,6. kép 3) lelőhelyen.

A kantáros edény párhuzamai ismertek Földeákról (PÁRDUCZ 1941, 30. kép 12, 35. t. 5), Tisza- földvárról (VADAY 1997, 10. kép 12), Szőregről (ÁCS

1992, 3. t. 2), Hódmezővásárhely-Fehértóról (PÁRDUCZ 1952, 10. t. 11), Makóról (PÁRDUCZ 1939, 18. t. 3), Kopáncs I. (PÁRDUCZ 1942, 4. kép 13) és Solt-Palé 11. (PÁRDUCZ 1938,7. kép 3) lelőhelyről.

A gömbtestű edények peremkiképzését követik azok a gyorskorongolt, római eredetű technikával készített, szemcsés főzőedények, melyek településünk anyagában igen kis számban fordultak elő (13. kép 1; 15. kép 2).28

Hombárok (18. kép 10-23). A vastag falú oldalak aránya magas, kevés peremtöredék sorolható melléjük.29 Felületükön minden díszítés megtalálható. Legszebb közülük a pirosas, függőlegesen fényezett, bordadíszes, kétszeresen hornyolt oldaltöredék (13. kép 4), melynek vállrészét matt és függőlegesen besimított téglalapok sora díszíti.30

A hombárok egy teljesen különálló csoportját alkotják a fedőhornyos darabok (18. kép 20-23). Tipológiai besorolást a különböző profilú és peremátmérőjű, különböző technikával készült példányok nem engednek meg, együttes említésük azonban célszerű.31 Keskeny szájátmérőjű, fedőhornyos (10. kép 20; 13. kép 5; 18. kép 20-21), szélesebb fedőhornyos (12. kép 24; 18. kép 22) töredékek mellett a nagyon széles peremátmérőjű, ún. északi típusú hombár erősen homokos, töredezett felületű töredéke (10. kép 18; 18. kép 23) tartozik ide.32

Nagy, gömbtestű edények, lekerekített peremmel (9) (18. kép 10-14). A hombárok szűkebb szájátmérőjű típusát alkotják. Kevés peremtöredék sorolható ide. Felületükön többféle díszítés fordul elő egyszerre, hullámvonalasán besimított, sávosan fényezett, simított peremélű, bordadíszes darabok. Álta25 Ez a többi sötétfeketére tükörfényesen fényezett oldaltöredéknél is megfigyelhető. Függőleges simításuk alapján korsó töredékeinek tarthatók A fenti perem tehát kérdőjelesen beilleszthető a korsók közé.

26 Párhuzama ismert Algyőről (KŐHEGYI-VÖRÖS 1992, 9. t. 2) és Vrsac-Crvenka (H. VADAY 1985, 8. kép 3) lelőhelyről.

27 A darab formai és méretbeli jó analógiája Gyoma 133. lelőhelyen került elő (VADAY 1996, 67. t. 1).

28 A gömbtestű edényekkel ellentétben, ezeket az edényeket főzésre használták. Az eltérőfunkció hangsúlyozásával, a formai hasonlóság és a korongozási technika azonossága miatt szerepeltetem őket egy típusban. A szemcsés, gyorskorongoltfazekak a szarmata telepek anyagában általánosan a gömbtestű edények formavilágát idézik (H. VADAY 1989, 161-162).

29 Ez a hombárok felületi arányát tükrözi. A tálaknál a kevés oldaltöredék a kisebb mérettartomány miatt is elképzelhető.

30 A fényezés hasonló módon jelentkezik egy tiszaföldvári kantáros edényen (VADAY 1997, 10. kép 11), illetve bordadíszes, hornyoltváltozatban hombáredényen is (VADAY 1997,11. kép 2). A peremkiképzés a tiszaföldvári hombár esetében hasonlító Tápén előkerült tároló edény töredékes pereméhez. A tápéi hombár szintén hasonlóképpen díszített (VÖRÖS 1993,14. t. 5). Ilyen díszítés a Solt-Palé I. (PÁRDUCZ 1935, 32. t. 6), Kopáncs I. (PÁRDUCZ 1942, 4.1.12) lelőhelyen és Földeákon is (PÁRDUCZ 1941, 33.1.11) előkerült. Mindegyik peremtöredék a 9. típushoz sorolható, zömmel a 18. kép 10-es rajzon látható töredékéhez állnak legközelebb.

31 A hármas bordázatú hombárperemek a hun korra jellemzők (H. VADAY 1989,138). Hasonló peremkialakítású hombár ismert Tiszaföldvár (VADAY 1997, 11. kép 1), Makó (PÁRDUCZ 1939, 18. kép 6), Solt-Palé I. (PÁRDUCZ 1935, 40. t. 1-4) lelőhelyről.

32 Ilyen soványítású és égetésű darab nem található másik a telep anyagában, tehát „ északi” származása sem kizárt.

90