Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában Gyorskorongolt kerámiaanyag (17-18. kép) A leletanyag 69,8%-a gyorskorongolt. Zömmel szürkére égetett, középszürke darabok. Piros illetve narancssárgára égetett elvétve akad közöttük.12 A fényezett és a sávosan fényezett kerámia aránya közel hasonló, objektumonkénti bontásban is. Ke­vesebb a matt felületű töredék. A fényezett felület ritkán világosabb és ritkán sötétebb az anyag színé­nél. Általában azzal megegyező árnyalatú. A fekete fényezésnek egy kis csoportja tükörfényes. A fé­nyezést simítás útján érik el. Néha erősebb simítás­nyomok láthatók az edények felületén. Ezek jelleg­zetes nyomot hagynak az oldalfalon, a peremen egyaránt. Kevés a másodlagosan égett darabok szá­ma. Piros festés csak néhány esetben fordul elő. Szintén ritka a barnára égett, a redukciós égetésű darab. Néhány pattogzott felületű töredék fordult csupán elő. Az északi típusú hombár teljesen ide­gen az anyagban, nem csak formája, de előállítási technikája miatt is. Egy korsó(?) töredéke sötét­szürke anyagával és homokos soványításával szin­tén egyedinek számít. Az adalékanyagok között — egyik típusra sem specifikus módon — apró csil­lámok, mészszemcsék és mészrögök találhatók, egyik sem magas arányban. Rendkívül kevés a gyorskorongolt, szürke, szemcsés fazekak száma.13 A korongolt leletanyagba tartozó fenéktöredékek zömmel talpkorongosak, illetve talpgyűrűs-talpko- rongos példányok. Ezek hombárhoz (8. kép 17; 10. kép 21), gömbtestű edényhez (9. kép 21) egyaránt tartozhatnak, de leginkább tálakra jellemzők (12. kép 17; 13. kép 26-28). Ritka az egyszerű, elvéko­nyodó talpú hombárfenék (6. kép 16; 13. kép 29). A fenéktöredékek egy speciális csoportját alkot­ják a kézikorongolt technikájú példányoknál is je­lentkező, erősen ívelt, profilált, talpkorongos válto­zat darabjai (6. kép 15; 10. kép 7; 11. kép 4), melyek tálakhoz és korsókhoz tartozhattak. Egy bordaélen álló tál-fenéktöredék (13. kép 19) uni­kumnak számít. Tálak (17. kép). Az értékelhető leletanyag legna­gyobb része tálak peremtöredékeiből áll. Kivétel nélkül gyorskorongon készült darabok, viszonylag kevés formavariációval. A belső felületkezelés kis számaránya specifikus is lehet. Egyik táltípusnak sem kizárólagosan sajátja sem bármely felületkeze­lési technika, sem pedig bármely díszítés. A csillá- mos, mészszemcsés soványítás itt is alkalomszerű. A díszítések között a hornyolás, a hornyolások kö­zött a hullámvonalasán, szélesen, egymást keresz­tező módon besimított (14. kép 13) és a rácsmintá- san besimított (15. kép 8) is megtalálható. Az egyik tál sávosan fényezett részei közt, matt felüle­ten, szélesen, hullámvonalasán besimított díszt vi­sel (11. kép 22). Ennek a díszítésnek, s némiképp a formának is kiváló képviselője egy hódmezővásár- hely-fehértói tál töredéke (PÁRDUCZ 1952, 9. t. li).14 Rácsmintás besimítás található egy tápéi „hun kori” (VÖRÖS 1993, 18) edény hasi részének töre­dékén (VÖRÖS 1993, 13. t. 4), egy tál oldaltöredékén Dobozon (MEDGYESI 1989, 15. kép 12) vagy egy a Tiszaföldvár pusztulási rétegéből származó hombár nyakán (VADAY 1997, 11. kép 4). Szintén tároló edény nyaki részén jelentkezik többek között Solt-Palé II. (PÁRDUCZ 1938, 8. kép) lelőhely anyagában is. Gömbös testű tálak (1) (17. kép 1-5). Kis mennyi­ségben találhatók az anyagban. Jellemzőjük a göm­bös test, az enyhén megvastagodó perem, ritkán perem alatti hornyolással. Lapos (11. kép 3; 15. kép 5; 17. kép 1-2) és magasabb (9. kép 3; 13. kép 10; 15. kép 22; 17. kép 3-5) változatban egyaránt előfordulnak. Lapos változatuk egyik példánya fe­ketére fényezett (17. kép 2). Magasabb változatú darabjai matt felületűek, az egyik darab peremélén erős kormozódás nyoma található (9. kép 3; 17. kép 5), minden bizonnyal fazék lefedésére használ­ták.15 A laposabb példányok száj átmérője közel azonos, a legkisebb szájátmérőjű tálak csoportját alkotják. A magasabb állású darabok pedig a leg­szélesebb tálak közé sorolhatók. Egy darab redu­kált égetésű (13. kép 10; 17. kép 4).16 12 Feltűnő a téglaszínű darabok teljes hiánya. 13 A telep leletanyagának csupán 1%-át teszi ki. 14 A díszítés eképpeni megjelenítését az öves edények imitációjának tartom. A tálak hasi részének hangsúlyozása feltűnőbb módon jelentkezik pl. Tiszaföldvár on (VADAY 1994, 3. t. 21), ahol a hullámvonalas besimítás egy plasztikus bordán jelenik meg. Az orosházi tál esetében ezt a kiemelést a sávosan fényezett sávok közt, matt felületen megjelenő, hullámvonalas besi­mítás adja. 15 Ha a metrikus adatokat nézzük, mindkét szélesebb szájú tál peremátmérője a szélesebb, enyhén ívelődő, profilált peremű, kézikorongolt fazekak száj átmérőjének feleltethető meg. 16 A redukált égetésű anyag számaránya rendkívül kicsi, s nehéz a zárt térben történő másodlagos égetéstől elkülöníteni. Az, hogy darabunk a 24. objektumból származik, csak megerősíti a fenti bizonytalanságot. A 20/A objektum tál-fenéktöredéké­87

Next

/
Oldalképek
Tartalom