Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

Gyorskorongolt kerámiaanyag (17-18. kép)

A leletanyag 69,8%-a gyorskorongolt. Zömmel szürkére égetett, középszürke darabok. Piros illetve narancssárgára égetett elvétve akad közöttük.12 A fényezett és a sávosan fényezett kerámia aránya közel hasonló, objektumonkénti bontásban is. Kevesebb a matt felületű töredék. A fényezett felület ritkán világosabb és ritkán sötétebb az anyag színénél. Általában azzal megegyező árnyalatú. A fekete fényezésnek egy kis csoportja tükörfényes. A fényezést simítás útján érik el. Néha erősebb simításnyomok láthatók az edények felületén. Ezek jellegzetes nyomot hagynak az oldalfalon, a peremen egyaránt. Kevés a másodlagosan égett darabok száma. Piros festés csak néhány esetben fordul elő. Szintén ritka a barnára égett, a redukciós égetésű darab. Néhány pattogzott felületű töredék fordult csupán elő. Az északi típusú hombár teljesen idegen az anyagban, nem csak formája, de előállítási technikája miatt is. Egy korsó(?) töredéke sötétszürke anyagával és homokos soványításával szintén egyedinek számít. Az adalékanyagok között — egyik típusra sem specifikus módon — apró csillámok, mészszemcsék és mészrögök találhatók, egyik sem magas arányban. Rendkívül kevés a gyorskorongolt, szürke, szemcsés fazekak száma.13 A korongolt leletanyagba tartozó fenéktöredékek zömmel talpkorongosak, illetve talpgyűrűs-talpko- rongos példányok. Ezek hombárhoz (8. kép 17; 10. kép 21), gömbtestű edényhez (9. kép 21) egyaránt tartozhatnak, de leginkább tálakra jellemzők (12. kép 17; 13. kép 26-28). Ritka az egyszerű, elvékonyodó talpú hombárfenék (6. kép 16; 13. kép 29). A fenéktöredékek egy speciális csoportját alkotják a kézikorongolt technikájú példányoknál is jelentkező, erősen ívelt, profilált, talpkorongos változat darabjai (6. kép 15; 10. kép 7; 11. kép 4), melyek tálakhoz és korsókhoz tartozhattak. Egy bordaélen álló tál-fenéktöredék (13. kép 19) unikumnak számít.

Tálak (17. kép). Az értékelhető leletanyag legnagyobb része tálak peremtöredékeiből áll. Kivétel nélkül gyorskorongon készült darabok, viszonylag kevés formavariációval. A belső felületkezelés kis számaránya specifikus is lehet. Egyik táltípusnak sem kizárólagosan sajátja sem bármely felületkezelési technika, sem pedig bármely díszítés. A csillá- mos, mészszemcsés soványítás itt is alkalomszerű. A díszítések között a hornyolás, a hornyolások között a hullámvonalasán, szélesen, egymást keresztező módon besimított (14. kép 13) és a rácsmintá- san besimított (15. kép 8) is megtalálható. Az egyik tál sávosan fényezett részei közt, matt felületen, szélesen, hullámvonalasán besimított díszt visel (11. kép 22). Ennek a díszítésnek, s némiképp a formának is kiváló képviselője egy hódmezővásár- hely-fehértói tál töredéke (PÁRDUCZ 1952, 9. t. li).14

Rácsmintás besimítás található egy tápéi „hun kori” (VÖRÖS 1993, 18) edény hasi részének töredékén (VÖRÖS 1993, 13. t. 4), egy tál oldaltöredékén Dobozon (MEDGYESI 1989, 15. kép 12) vagy egy a Tiszaföldvár pusztulási rétegéből származó hombár nyakán (VADAY 1997, 11. kép 4). Szintén tároló edény nyaki részén jelentkezik többek között Solt-Palé II. (PÁRDUCZ 1938, 8. kép) lelőhely anyagában is.

Gömbös testű tálak (1) (17. kép 1-5). Kis mennyiségben találhatók az anyagban. Jellemzőjük a gömbös test, az enyhén megvastagodó perem, ritkán perem alatti hornyolással. Lapos (11. kép 3; 15. kép 5; 17. kép 1-2) és magasabb (9. kép 3; 13. kép 10; 15. kép 22; 17. kép 3-5) változatban egyaránt előfordulnak. Lapos változatuk egyik példánya feketére fényezett (17. kép 2). Magasabb változatú darabjai matt felületűek, az egyik darab peremélén erős kormozódás nyoma található (9. kép 3; 17. kép 5), minden bizonnyal fazék lefedésére használták.15 A laposabb példányok száj átmérője közel azonos, a legkisebb szájátmérőjű tálak csoportját alkotják. A magasabb állású darabok pedig a legszélesebb tálak közé sorolhatók. Egy darab redukált égetésű (13. kép 10; 17. kép 4).16

12 Feltűnő a téglaszínű darabok teljes hiánya.

13 A telep leletanyagának csupán 1%-át teszi ki.

14 A díszítés eképpeni megjelenítését az öves edények imitációjának tartom. A tálak hasi részének hangsúlyozása feltűnőbb módon jelentkezik pl. Tiszaföldvár on (VADAY 1994, 3. t. 21), ahol a hullámvonalas besimítás egy plasztikus bordán jelenik meg. Az orosházi tál esetében ezt a kiemelést a sávosan fényezett sávok közt, matt felületen megjelenő, hullámvonalas besimítás adja.

15 Ha a metrikus adatokat nézzük, mindkét szélesebb szájú tál peremátmérője a szélesebb, enyhén ívelődő, profilált peremű, kézikorongolt fazekak száj átmérőjének feleltethető meg.

16 A redukált égetésű anyag számaránya rendkívül kicsi, s nehéz a zárt térben történő másodlagos égetéstől elkülöníteni. Az, hogy darabunk a 24. objektumból származik, csak megerősíti a fenti bizonytalanságot. A 20/A objektum tál-fenéktöredéké87