Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Szalontai Csaba - Tóth Katalin: Ekőzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról

Előzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról

használtak fel erre a célra, amelyek használatuk során megsérültek. Ezeket már nem javították meg, hanem összetörték őket, és darabjaikat a kemence aljába helyezték. A kerámiarétegre 3—8 cm vastag agyagréteget hordtak fel. Az elsimított sütőfelületet több esetben megújították, hol úgy, hogy csak egy újabb agyagréteget hordtak fel rá, hol pedig az újabb réteg alá is cseréptöredékeket helyeztek. Ezt gyakran 3-4 alkalommal is megismételték.20 A kemencék tapasztásához használt agyagos iszapot — a nagyszámú apró kagyló és kavicstöredékből következtetve — minden bizonnyal agyaggödrökből vagy pedig a folyómeder partjáról szerezték be.

Füstölők

A szarmata kor jellegzetes műhelytípusát képviselik az élelem tartósítására szolgáló füstölők vagy aszalók. Működésük lényege, hogy a tüzelőhelyet és az aszalásra vagy füstölésre kialakított objektumot egy földalatti kürtővel kötötték össze. A tüzelőtérben keletkezett füst a kürtőn áthaladva lehűlt, majd a füstölésre kialakított objektumban fejtette ki tartósító hatását. Az első ilyen objektum Algyőn került elő az 1970-es évek elején, ez volt a szarmata kori ételkonzerválás elsőként feltárt bizonyítéka (KŐHEGYI-VÖRÖS 1992, 91-96, 106, 28a-b kép). Azóta több lelőhelyen sikerült néhány hasonlót feltárni.21 Kiskundorozsma-Nagyszéken eddig példa nélkül állóan nagyszámú — 13 — füstölő került elő.22 Előfordult, hogy a füstölőket korábban másra használt, de eredeti funkciójukat már elvesztett település-elemekben (egykori házakban, vermekben) alakították ki. Az eredeti szándékkal füstölőnek kialakított objektumok jelentős részének szerkezete hasonló. Egy általában ovális alakú gödröt (tüzelőtér) és egy másik, megközelítőleg téglalap alakú, az alja felé összeszűkülő oldalú gödröt (füstölőtér) köt össze a föld alá vájt kürtő. Ritkaságnak számít, hogy több esetben egy közös tüzelőgödörből több

kürtő is indult különböző irányokban, így a „kemencebokrokhoz” hasonló „fústölőbokrok” alakultak ki (4. kép 3). Ezekben egyszerre több helyen is folyhatott az élelmiszer tartósítása.23

Árkok

A település teljes területén találtunk különböző — nehezen értelmezhető — funkciójú, talán vízelvezetésre, esetenként belső határok jelölésére szolgáló árkokat. A téglalap vagy ovális alakú területet körbehatároló árkok állattartásra szolgáló karámok lehettek. Közülük a 4-5. számú a település északi szélénél helyezkedik el, ennek belső átmérője 15x20 m volt. A településnek ezt a — vízhez legközelebb eső —- részét valószínűleg inkább állattartásra használhatták.24 Biztonsági okokból a lakó- és gazdasági épületeket a folyóvíztől távolabb eső, magasabb fekvésű részeken alakították ki. A település déli felében — ahol szintén kevés a feltárt egyéb településelem — került elő az 1331. számú karám részlete, melynek bejárata a folyómeder felé néz. A kb. 45 méter átmérőjű árok karám értelmezését erősíti az a tény is, hogy az ároknak azon részén, ahol az szomszédos a településelemekkel (vermekkel, kemencékkel), sövénnyel erősíthették meg, legalábbis erre engednek következtetni az árokban feltárt cölöplyukak (5. kép).

Gödrök

Legnagyobb számban élelemtároló- és hulladék- gödrök kerültek elő a feltáráson. Formájuk legtöbbször méhkas alakú, hengeres vagy az aljuk felé lejtősen szűkülő oldalú volt. Néhány esetben előfordult, hogy az élelem tárolására használt gödröket a használatba vétel előtt kiégették.

Az objektumokban igen nagy mennyiségű kerámia és állatcsont került elő. A kutyák kitüntetett szerepére utal a település lakóinak életében a

20 Az 55. számú előtérgödörhöz kapcsolódó 81. számú kemencében például 3 réteg kerámiát és 5 réteg sütőfelületet tártunk

fel

21 Többek között Sándorfalva-Eperjesen (KŐHEGYI-VÖRÖS 1992, 107), Nagymágocs-Paptanyán (VÖRÖS é. 19), Kiskunfélegy- háza-lzsáki úton (WICKER 1997, 76), Polgár-Kengyel-köz lelőhelyen (HAJDÚ-NEPPER-MÁTHÉ-RACZKY-KRIVECZKY-CSÁ- NYI-TÁRNOK1 1997, 107), Kompolt-Kistéri-tanyán (VADAY 1999, 199 - aknakemenceként). A szarmata kori füstölők összefoglalását Id. BALOGHs. a.!

22 A 317. (100, 77), 430. (26, 319), 448. (75, 76), 511. (77, 211), 1134. (600, 764), 1316. (1271, 1272), 1317. (1240, 1248), 1318. (1241, 1240), 1319. (1248, 1255), 1320. (1105-1107), 1321. (1272, 1274), 1329. (1183,1187) és az 1365. (1370, 26) objektum. A fő szám a kürtő objektumszáma, a zárójelben levő számok a hozzá kapcsolódó gödrök objektumszámai.

23 Hasonló füstölőt közölt Vaday Andrea Gyoma 133. lelőhelyről (VADAY 1996, 79, Fig. 25).

24 Talán egymáshoz kapcsolódó karámok lehettek azok az árokrészletek is (6., 7., 14., 169. és 425. objektum), amelyeket a 4-5. számú karámtól délre tártunk fel, szintén a település északi szélénél.

63