Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Szalontai Csaba - Tóth Katalin: Ekőzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról
SZALONTAI Csaba - TÓTH Katalin feltárt nagyszámú kutyacsontváz. Leggyakrabban használaton kívüli tároló gödrökben helyezték el őket, egy alkalommal házban (74. objektum), egy másik esetben pedig a már nem használt kemencében (484. objektum) találtunk kutyacsontvázat (4. kép 4). A temetők és települések területén előkerülő „kutya- temetkezéseknek” valószínűleg rituális-mágikus jellegük lehet (KULCSÁR 1998, 72; ISTVÁNOVITS 1999, 177-178).25 A falu gazdasági életéhez nyújtanak adalékot az előkerült őrlőkövek, fenőkövek, orsógombok, növényi maradványok (6. kép l).26 „Nagy árok” Külön említést érdemel a lelőhely legnagyobb feltárt objektuma, a 25-26. számú árok (ld. melléklet).27 A 161,110 kilométernél „lépett be” szelvényünkbe, Ny-K irányban haladt mintegy 25 méter hosszan, majd a feltárás középső sávjában ívelten dél felé fordult. Innentől kezdve — helyenként enyhén ívelődve, de megközelítőleg E-D irányban — végig húzódott az ásatás területének középső részén, majd a 161,930 kilométernél — tehát közvetlenül a feltárt terület déli vége előtt —, enyhe íveléssel nyugat felé kikanyarodott az ásatási területünkről. Feltárt szakaszának hossza közel 800 méter, átlagos szélessége 6-8 méter, bár néhol „mindössze” 2 méteresre „zsugorodik össze”. Mélysége 30-40 crn-től 2 méterig változik, átlagos mélysége körülbelül 100 cm. Szerkezete tagolt. Keleti fele általában jóval sekélyebb, széle megközelítőleg egyenes vonalú, oldala lejtős. Nyugati fele mélyebb, szélét helyenként kisebb-nagyobb kiugró részek tagolják (6. kép 2-3). Észak-dél irányú szakasza megközelítőleg párhuzamosan fut a tőle kb. 150 méterre keletre levő Maty-ér medrével, az annak nyugati szélét kísérő magasparton (2. kép 1-2). Földsánc nyomát egyik oldalán sem lehetett megfigyelni. Vágja a temető 1627. számú körárkát, tehát mindenképpen későbbi a temető- részletnél. A település objektumainak döntő többségét is vágja, korát a település életének későbbi szakaszára tehetjük.28 Funkciója kérdéses. Annyi bizonyos, hogy nem a temetőt határoló árokról van szó, hiszen egyrészt egyértelműen vágja az 1627. számú körárkot, másrészt a temető nyomvonalba eső részének körülbelül a közepén halad át, mégpedig úgy, hogy mind észak, mind dél felé jelentősen túlhalad temetőn. Annak, hogy a települést — egy bizonyos időszakában —- északról és keletről övező erődítés lett volna, ellentmondani látszik egyrészt az, hogy mind a tőle nyugatra, mind a keletre eső részen kerültek elő településobjektumok, másrészt pedig az, hogy a település nyomvonalba eső déli szélénél mintegy 300 méterrel tovább halad déli irányban. Azonban természetesen nem zárhatjuk ki ezt a lehetőséget sem, hiszen a szarmata telepeknél előfordulnak hasonló erődítések,29 noha nem jellemző, hogy a ténylegesen betelepült résznél ennyivel nagyobb területet kerítsenek körbe. A kérdés eldöntésében a település belső kronológiájának kidolgozása segíthet, hiszen ha az ároktól keletre feltárt objektumok nem csak a település életének egy bizonyos időszakára, hanem különböző időszakaira keltezhetők, akkor az egyértelműen igazolhatja, hogy nem a faluhoz tartozó erődítési rendszerről van szó.30 Ugyanakkor az árokrendszer gyakorlatilag párhuzamosan fut a Maty-ér medrével, ahol az utóbbi kanyarodik, ott az árok is követi annak vonalát. Funkcióját illetően felmerülhet az a lehetőség is, hogy valamiféle, a szarmata szállásterületen belüli nagyobb erődítési rendszer része volt. Az Al- földön a Csörsz-árkon kívül léteztek ún. belső sáncok is, ezek rendszere azonban ma még jórészt tisztázatlan. Ilyen belső árokrendszer húzódik pél25 Hulladékgödörben feltárt kutyacsontváz került elő többek között Szentes-Berekháton, Nagymágocs-Paptanyán (VÖRÖS 1998, 64, II. kép), Tiszadob-Sziget lelőhelyen (az ásató, Istvánovits Eszter szíves szóbeli közlése) és Biharkeresztes-Ártánd- Nagy- és Kisfarkasdombon (BŰKÖNYI1984, 258-259). 26 A növényi maradványok vizsgálatát Gyulai Ferenc végzi, munkáját ezúton is köszönjük. 27 Az árok két különálló, egymással párhuzamos foltként jelentkezett, ezért kapott két objektumszámot. 28 Hogy pontosan mikorra, azt a feldolgozás jelen szakaszában még nem tudjuk megmondani, hiszen a település belső kronológiáját egyelőre nem ismerjük. így nem tudjuk azt sem, hogy a település életének mely időszakára keltezhetők azok az objektumok, amelyeket az árok vág. Az azonban bizonyos, hogy szarmata kori, hiszen viszonylag nagy mennyiségű kerámia került elő belőle, méghozzá nem csak a település területére eső szakaszából, hanem attól jóval délebbre is. Azt a lehetőséget tehát, hogy egy későbbi árokról lenne szó, amelybe belekeveredtek a szarmata kori településhez tartozó cserepek egyértelműen kizárhatjuk 29 Például Polgár-Kengyel-köz és Polgár-Csöszhalom lelőhelyen (HAJDÚ-NEPPER-MÁTHÉ-RACZKY-KRIVECZKY-CSÁNYI-TÁR- NOKJ 1997, 106), Nagymágocs-Paptanyán és Szentes-Berekháton (VÖRÖS 1998, 54). 30 További segítséget jelenthet légifotók készítése a környező területekről. 64
