Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Csapó János - Csapó-Kiss Zsuzsanna - Csapó János jun.: Mira használható az aminosavanalitika a régészetben?

Mire használható az aminosavanalitika a régészetben? eredményeinkre alapozva dolgozzon ki mindenki a saját környezetének megfelelő kalibrációs gör­béket, ha az aminosavracemizáción alapuló kor­meghatározást egyrészt alkalmazni akarja, más részt pontosabbá akarja tenni. GYAPJÚSZŐNYEGEK KORÁNAK MEGHATÁROZÁSA A CISZTIN-, A C1SZTEINSA V-, A METIONIN- ÉS A TIROZINTARTALOM ALAPJÁN Bevezetés Az előzőekben tárgyalt — az aminosavak race- mizációján alapuló kormeghatározással foglalkozó módszernél — világosan kitűnt, hogy a 2000-3000 évnél fiatalabb fehérjetartalmú minták (elsősorban csontok) túl fiatalok az ily módon történő kormeg­határozásra. Vizsgálva ezen „fiatal” minták ami- nosavösszetételét megállapítottuk, hogy a cisztin nagyobb hányada elbomlott, illetve oxidálódott ciszteinsavvá, valamint ezekben a pár ezer éves mintákban a tirozin nagyobb része és a metionin jelentős része sem található már meg. Fentiek miatt feltételezhető, hogy összefüggés van ezen „fiatal” csontminták kora és a minta cisztin-, ciszteinsav-, metionin- és tirozintartalma között. Mintegy 50 csontminta analízise után rájöttünk, hogy mivel a csont fő fehérjéje a kollagén csak kis mennyi­ségben tartalmaz kéntartalmú aminosavakat, ez a korbecslési módszer csontminták esetén az igen alacsony kéntartalmú aminosavkoncentráció miatt bizonytalan. Ezután kezdtünk el foglalkozni ismert korú gyapjúszőnyegek és gyapjútextíliák aminosav összetételének meghatározásával, kapcsolatot ke­resve az aminosavösszetétel (cisztin, ciszteinsav, metionin, tirozin) és a kor között. Az archeomet- riával foglalkozó szaklapokat tanulmányozva még csak utalást sem találtunk arra vonatkozóan, hogy más használta volna az előbb említett aminosava­kat korbecslésre. A meghatározás alapja az, hogy a két kéntartalmú aminosav mind szabad állapot­ban, mind a peptidkötésben érzékeny az oxidáció­ra. Ezen túl a cisztin a környezeti körülményektől függően elbomolhat alaninná, szerinné és glicinné (YORITAKA-ONO 1954), vagy átalakulhat homocisz- teinné, homocisztinné és glicinné is (OSONO ET AL. 1955). Jelentős mennyiségben károsodhat a cisztin mellett a metionin is, oxidálódva metionin-szul- fonná, illetve -szulfoxiddá (MARTIN-SYNGE 1945). Fenti veszteségek kiküszöbölésére dolgozták ki többek között a két kéntartalmú aminosav oxidált állapotban történő meghatározását (SCHRAM ET AL. 1954; MOORE 1963; HIRS 1956), ami lényegesen ponto­sabb eredményeket adott az oxidálatlan állapotban meghatározotthoz képest. Kísérleti rész A vizsgált anyagok. A különböző korú gyapjúból készült kopt textileket és gyapjúszőnyegeket a Ma­gyar Nemzeti Múzeumból és a Magyar iparmű­vészeti Múzeumból szereztük be. A textil, illet­ve szőnyeg lehető legkisebb rongálásával mintegy 20-100 mg mennyiségű gyapjúszálat mintáztunk, illetve használtunk fel analízisre. A magyar merinó juh gyapját intézetünk Kísérleti Üzeméből szerez­tük be. A gyapjú mentes volt mindenfajta technoló­giai beavatkozástól, közvetlenül ajuhoktól szárma­zott. A mai modern szőnyegek összetételének megállapításához a mintát a kereskedelmi forga­lomban lévő szőnyegekből nyertük a Kaposvári Domus Áruházból. A szőnyegek felületén körmün­ket, illetve tenyerünket többször végighúzva mint­egy 2-3 g mintát gyűjtöttünk szőnyegenként. A gyapjúminták feldolgozását az alábbiak szerint vé­geztük: a mechanikai szennyeződésektől megtisz­tított nyers gyapjút, valamint a mai szőnyegmintá­kat és a múzeumokból származó gyapjúszálakat 40-60 °C forráspontú petroléterrel szobahőmérsék­leten háromszor kimostuk. Egy-egy mosás alkal­mával a petroléterben a mintákat 20 percig áll­ni hagytuk. A petroléteres mosás után a mintákat nitrogénáramban megszárítottuk (15 perc), majd desztillált vízzel háromszor kimostuk. Minden al­kalommal a mintákat a mosóvízben 20 percig áz­tattuk. A desztillált vizes mosás után a gyapjúszá­lakat nitrogénáramban ismételten megszárítottuk, majd a száraz mintákat levegőtől elzárva tároltuk az analízisekig. Hidrolízis és a hidrolizátum feldolgozása. A min­ták hidrolízisére 8 mm belső átmérőjű, újra fel­használható Pyrex hidrolízis csöveket (Pierce Che­mical Company, Rockford, IL, USA) használtunk. A gyapjú és a mai szőnyegek esetében 20 mg anyagot mértünk be a hidrolizáló edénybe, a múze­447

Next

/
Oldalképek
Tartalom