Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Malya Pál - Szőllősy Gábor: Újabb adatok a magyar nyeregtípusok kérdésköréhez
MALYA Pál- SZŐLLŐSYGábor sen különböző további típusokat is el tudunk különíteni e csoporton belül. Ezekről pillanatnyilag még kevés adat áll rendelkezésünkre, de kirajzolódni látszik egy típus, amelynek az első kápája és kápafeje meredek állású, inkább a kápák homlokfelülete díszített és a kengyelszíj a nyeregtalp alsó élét kerüli meg, nyeregpárnája többnyire különálló darab, amely négy pár szíjjal van a farbőr lekötő szíjaihoz rögzítve (1. kép 4). Ennek a megoldásnak is megtalálhatjuk a nyomát a nyeregváz díszítésén. Lehet, hogy nem külön típussal, hanem egy korábbi időrendi csoporttal vagy egy műhely jellegzetességével van dolgunk. A füredi típusú nyergek elkészítése viszonylag egyszerű és gyors, de a használattal kapcsolatosan nagyon sok problémát hordoznak. CSAPOLT KÁPÁJÚ, FARBŐR NÉLKÜLI NYERGEK (ERDÉLYI NYERGEK) Legfontosabb és legfeltűnőbb sajátosságuk, hogy nincs rajtuk farbőr, azaz a gerinckamra minden esetben nyitva marad (2. kép 1). A kápák és a talpak összeépítésének jellegzetessége, hogy a kápáknak a nyeregtalpakhoz kapcsolódó végeit fecskefarkasra faragták, a talpakba pedig a fecskefarkas csapolás negatív párját vésték bele. A talpakat egyszerre tolták fel az elülső és hátsó kápára, majd facsapokkal rögzítették. A kápák nem érnek le a talpak széléig. (A farbőr által a kápákra gyakorolt összehúzó erőt a kápák felerősítésének ez a módja valószínűleg nem bírta volna ki, az tehát kizárható, hogy a farbőr azért hiányzik, mert megsemmisült.) A kengyelszíj-hasíték általában kettős, egyes darabokon egyáltalán nincs. A heveder felrántószíjának felerősítésére utaló nyomokat az általunk vizsgált darabokon nem találtunk, ezért valószínűnek tartjuk, hogy ezeket a nyergeket kizárólag felsőhevederrel használták, sok esetben kettővel (2. kép 2). A lóhasználat és ezen keresztül a nyereg leegyszerűsödésének gyanúját veti fel Hankó Béla megfigyelésére, miszerint a Békás-szoros vidéki románok és csángók hihetetlenül laza hevederrel lovagolnak, kizárólag lépésben járnak, és nagyon sokszor zablát sem használnak. Kanyarodáskor a ló nyakának oldalát ütögetik tenyérrel (HANKÓ 1943, 6, 21. kép, 25. kép). CSAPOLT, RAGASZTOTT KÁPÁJÚ, FARBŐRÖS NYERGEK (CSONTOS NYERGEK) A nyereg összeállításának módja hasonló a tiszafüredi nyergekéhez, de itt a kápákat nem szíjakkal fűzték a talpakhoz, hanem „csak” enyvezték és facsapokkal rögzítették (2. kép 3). Kívülről a vázat minden esetben bőrrel borították, aminek kettős funkciója volt. Egyrészről az összeillesztés erősségét javította, másrészről védte a párától és víztől a ragasztást. A korábbi változatoknál a gerinckamrát legtöbbször két különálló ülőbőrrel hidalták át. A két kápa közé kifeszítettek egy kb. 4-5 cm széles nyersbőr csíkot, de nem fűzték le a nyeregtalpakhoz. E fölé feszítettek egy a nyereg egész ülőfelületét beborító ülésbőrt. Ez utóbbi megoldással találkozhatunk a hódoltság kori török nyergeken is. A felső, nagy ülésbőrt néha enyves vászonnal helyettesítették. A nyerget legtöbb esetben ráépített párnázott ülésborítással látták el (pl. TEMESVÁRY 1995, 208. kép). E típus egy későbbi változata nagyon hasonlít a tiszafüredi nyeregre. Csak egy hosszanti farbőrt alkalmaznak rajta, és ugyanúgy lefűzik a talpakhoz, mint a füredi nyergeken. Gyakoriak a csontlapokkal és csontlécekkel díszített darabok, így e típust csontos nyeregnek is nevezik. Mi nem követjük ezt a gyakorlatot, mert előfordultak csontdíszítés nélküli példányok is, pl. II. József nyerge (2. kép 4). FABOLTOZA TOS NYERGEK E típusnál a gerinckamrát egy fából készített boltozattal hidalják át. A magyar nyergek esetében nem a nyeregtalpaknak a kápák közé eső részéből alakítják ki a boltozatot, hanem egy megfelelő alakúra faragott, különálló falapból. Ilyen szempontból a magyar nyergek nem a belső-ázsiai (tibeti, mongol), hanem az úgynevezett szárt nyergekkel tartanak rokonságot (SZŐLLŐSY 1998, 456, 24. kép). A legjobb, leghasználhatóbb nyergeket így lehet készíteni, de ez a legnehezebb és legtöbb munkaidőt igénylő 432
