Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Bende Lívia: Fülkesírok a pitvarosi avar kori temetőben. Adatok a fülkés és lószerszámos temetkezések kronológiájához

Fülkesírok a pitvarosi avar kori temetőben

A LÓSZERSZÁMOS TEMETKEZÉS

A 125. sír egyedi jellemzője a lószerszámos temetkezés, mely — mint azt az elnevezése27 is mutatja —, a lószerszámnak vagy elemeinek a temetés során való sírba helyezését jelenti, anélkül, hogy az elhunyt mellé akár egész, akár részleges lovat mellékeltek volna. Nem túl nagy számban, de ismerünk lószerszámos temetkezéseket, melyek leggyakrabban fülkesírból kerültek elő, ebből a szempontból vezet Szarvas-68. lelőhely 15 fülkesírba eltemetett lószerszámmal (48., 56., 140., 154., 156., 177., 189., 200., 209., 226., 245., 290, 367, 377, 420. sír) (további két esetben aknasírban is) (JUHÁSZ 1995a, 420-424, 426), ide tartozik Rákóczifalva három sírral28 (4, 19, 26. sír), a két utóbbi fúlkesír (SELMECZI-MADARAS 1980, 141-143, 147, II. t.. 4. t., 9. t. 2, 4). Székkutason három sírban került elő lószerszám (51, 239, 541. sír), ez utóbbi fülkesír,29 melyből egy vaskard is származik (KÜRTI 1990, 82; B. NAGY 1993, 152).

További sírokat említhetünk olyan temetőkből, ahol fülkesírok is előfordulnak, de maga a lószerszám nem ezekből a temetkezésekből ismert.

Bölcskén a 1889/5, esetleg az 1888/6. sírba került lószerszám (SZÉLLÉ 1891, 243-245), bár ez utóbbi esetben sem zablát, sem kengyelt nem, csak lószerszámdíszeket találtak. Nagykamaráson a

7. sírban véretekkel díszített lószerszám volt (BANNER 1927, 146-149, 3-4. kép). A Móra Ferenc által 1933-ban feltárt Deszk-G (ma Klárafalva) temetőben három ilyen sír is előkerült (25, 47, 52. sír).30

Számos esetben olyan temetőkben is találkozunk vele, ahol nem került elő fülkesír:31 pl. Győr-Téglavető 484. sír (BÖRZSÖNYI 1905, 19-20), Mali Idos/Kishegyes (Yu) 70. sír (GUB1TZA 1907, 357-358), Nyíregyháza-városi kertészet 1936/3. sír, 1937/1. sír (CSALLÁNY 1960, 49), Tiszaeszlár-Bas- halom-Csengőspart 2. sír (CSALLÁNY i960, 60), Bóly-Sziebert-puszta B 21. sír (PAPP 1963, 184-186, 17. kép), Gyönk-vásártér 19. sír (ROSNER 1970, 57, III. tábla 1-A), Gerla 1. sir (KÜRTI 1990, 80, 82, 2. kép; MRT 10, 432-434, 100. kép 1, 103-104. tábla), Tiszavasvári- Petőfl U. 49. 27. sir (FANCSALSZKY 1999, 114, 7. kép), Kölked-Feketekapu-A 21, 39. sír32 (KISS 1996,

27 Ezzel az elnevezéssel szerepelnek Némethi Máriának a kora avar kori lovassírokat tárgyaló munkájában (NÉMETHI-KL1MA 1992, 176, 4. kép). Kürti Béla a honfoglalás kor kutatásában használatos elnevezés nyomán a jelenséget jelképes lovastemetkezésként említi és halotti áldozatként értékeli, párhuzamot vonva a tajnyikokkal. A temetkezési szokás változó értékelésének nyomon követése a szakirodalomban: MRT 10, 433-434, 13-19. j.

28 A 26. sírban a lószerszám tartozékai az emberi csontváz medencéje mellett voltak, pedig a fülkesírok esetében általában a fülke bejáratánál, a koponya mögött kerülnek elő, s csak aknasírokban a lábakon vagy a lábak tájékán. E sír esetében a sír fölött, a humuszban lókoponyát és hosszúcsontokat találtak, melyeknek a temetkezéshez tartozása kétséges, annál is inkább, mert a lószerszám egy csomóban, bolygatatlanul feküdt a csontváz mellett és nem szétszórva a fölött.

29 Hálásan köszönöm B. Nagy Katalinnak a székkutasi lószerszámos temetkezésekkel és a fülkesírok leletanyagával kapcsolatos információit.

30 Deszk-G 25. sír: „Arccal EK-nek, vízszintes fekvésű csontváz (...) a sír földjében egy kengyel, (...) feje mellett edény. (...) Állati csontok nem voltak. " Asírban töredékes hurkos fülű kengyel, ugyancsak töredékes, öntött, bizánci típusú csat, testén eredetileg kereszt alakú áttöréssel, kisméretű vascsat, kézzelformált, tölcséres nyakú, hosszúkás formájú edény, illetve egy kis füles ezüst/bronzkarika volt. MFM Itsz.: 53.18.89-93.

Deszk-G 47. sir: „Ny-nak arccal, vízszintes, (...) a sírja földjében egy kengyelvas a lába fölött, (...) bal mellén díszített bögre, kevés birkacsont lábnál és bal vállnál. " Hosszúfülű kengyel, 2 db vascsat, vaskarika, csiholó, vaskés és egy vaseszköz, illetve egy kisméretű, korongolt, vállán hullámvonaldíszes, gömbölyű hasú, szürke edény voltak a temetkezés mellékletei. MFMltsz.: 53.18.147-155.

Deszk-G 52. sír: „ T: ENy-DK (...) fej mellett jobbról hullámos díszű szürke edény, a sír földjében volt eg}> kengyel és csontdíszes zabla. ’’ Mell.: csont oldalpálcás vaszabla, hurkos fülű kengyel, kettőslapú, ezüstlemez szíjvég(ek) töredékei, félgömb alakú ezüstgombok, vaskés, kova, szürke színű, korongolt, kisméretű edény, vállán bekarcolt hullámos és egyenes vonalkötegek. MFM Itsz.: 53.18.163-171.

A 25. és 42. sír adatait Kotormány János vette fel, az 52. sírét Móra Ferenc. MFM RégAd, leltározatlan Móra-hagyaték.

31 Különösen ezeknél a síroknál fontos megemlíteni, hogy gyakran régi ásatásokból származnak, így adataikat óvatosan kell kezelni.

32 A 21., kora avar kori, kirabolt sírban a sírföldjéből vas csikózabla és legalább 10 db félgömb alakú, ezüst lószerszámveret, illetve 3 db szíjvég került elő. A temetőben minden esetben önálló lósírok és embersírok helyzete és összefüggései alapján Kiss Attila azonban erről a sírról aztfeltételezte, hogy összetartozott a 22. számú lósírral (KISS 1996,291), melyben azonban ugyancsak előkerült zabla és — más jellegű — lószerszámveretek. A 39. férfisírban a lábfejeken volt a töredékes, egyenes oldalrudas, vörösréz tausírozású vaszabla. Mindkét sír tájolása Ny-K.

253