Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Bende Lívia: Fülkesírok a pitvarosi avar kori temetőben. Adatok a fülkés és lószerszámos temetkezések kronológiájához
BENDE Lívia 25-26, 29, Taf. 22, Taf. 26), Csákberény 210., 270., 318. sír,33 Vasasszonyfa 164. sír.34 A lószerszám az esetek feltűnő többségében nem véretekkel díszített, annál inkább igaz ez, minél fiatalabbak a temetkezések, illetve elsősorban a veretes övvel eltemetettek sírjaiban35 fordul elő a díszített változat (pl. Gerla 1. sír, Nyíregyházavárosi kertészet 1936/3., 1937/1. sír, Rákóczifalva 26. sír, Szarvas-68. lh. 200. sír, Székkutas-Ká- polnadűlő 51. sír). A temetkezési szokás legnagyobb számban kétségtelenül a Körös-Tisza-Maros közéről, illetve közeléből ismert, bár elvétve előfordul még — a Tiszántúl területén maradva — a Nyírségben, illetve a Dunától nyugatra is (18. kép). A lószerszám mellé helyezett lófog a pitvarosi 125. sírban kétségtelenné teszi a szokás jelképes tartalmát.36 A sírok tájolása az esetek többségében ENy- DK, megegyezik az avar kor második felében használt temetők és bennük a fúlkesírok jellemző tájolási irányával. Nagyon is valószínű, hogy az ettől eltérő É-D-i, illetve K-Ny-i tájolású sírok (Gerla, Nyíregyháza-városi kertészet, Deszk-G), illetve a délkelet-dunántúli bólyi és a kölked-feketekapui (A) sírok jelzik a szokás gyakorlásának korábbi időszakát, és a tájolási szempontból is egységes, főleg a Körös-Tisza-Maros közi területen, illetve annak közvetlen közelében elhelyezkedő fülkesírok pedig a későbbi vonulatot (Szarvas-68. lh., Pitvaros, Székkutas, Nagykamarás, Rákóczifalva). A sírok leletanyaga alapján úgy tűnik, hogy a iószerszámos temetkezési szokás gyakorlata a 7. század közepe táján vagy ezt követően tűnik fel. A korai avar kor végén, illetve ez után — mindenekelőtt a Körös-Tisza-Maros közi területen — összekapcsolódik a fűlkesírokba való temetkezéssel (ld. 18. kép), akkor, amikor az e temetkezési szokással jellemezhető népesség életében is változások következnek be, településterületében elmozdulás figyelhető meg, mely új temetők nyitásával párosul, s új betelepülőkkel is számolhatunk. A lószerszámmal fűlkesírba való temetés gyakorlata tehát a 7. század utolsó harmadában jellemző igazán (a vizsgált temetőkben ebben az időszakban hiányzik vagy elvétve fordul elő a részleges ló/állattemetke- zés), akár a 8. század elejéig is él, mindaddig, amíg aztán újra kezdenek fűlkesírba egész lovat temetni (Szentes-Kaján 384. sír, Szeged-Makkoserdő 24. sír, Öcsöd 32. sír). Az avar kor második felében megásott fülkesírokban már nem jellemző a részleges lóval való temetkezés.37 ÖSSZEGZÉS Aligha kétséges, hogy a pitvarosi avar temetőben feltárt fűlkesírokba a közösség kiemelkedő szereppel bíró férfitagjait temették. Bár a fúlkesírok száma a temető ossz sírszámához viszonyítva olyan alacsony, hogy százalékos arányát nem is érdemes kiszámolni, sokkal imponálóbb számadathoz jutunk, ha a véretekkel díszített övék számát vizsgáljuk. A fülkesírokban előkerült övgarnitúrák a temető egészében talált övék egynegyedét jelentik. A bennük talált nyugati kapcsolatokkal rendelkező tárgyak pedig csak növelik a fülkesírok temetőn belüli jelentőségét. Az avar kor második felében is tovább élő fűl- kesíros temetkezési szokás gyakorlásában és a rítus hozzákapcsolódó más elemeiben is (ilyen a lőszer- számos temetkezés), kimutathatóak az avar korban 33 „A 210. sírban az emberi váz bal combcsontjánál egy komplett, agancs oldalpálcás zablagarnitúra és egy agancsoldaltag töredéke került elő. A 270. sírban az emberi váz medencéjénél zabla szájvastöredéke került elő. Az erősen bolygatott 318. sírban pedig csak egy kengyel volt. " (Vőrös I.: A csákberényi kora avar kori temető állatcsontleletei. Kézirat.) A temetőben részleges ló nem, csak teljes lócsontvázak kerültek elő. Köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratos munkáját a rendelkezésemre bocsátotta. 34 Kiss Gábor: A vasasszonyfai avar temető. Kézirat. Szombathely 1985. Köszönöm a szerzőnek hogy az adatra felhívta a figyelmemet. 35 Mind között két női sír fordul elő összesen: Tiszaeszlár-Bashalom-Csengőspart 2. sír — a leletei alapján, illetve Szarvas-68. lelőhely 48. sír — antropológus által is meghatározva. 36 A csákberényi temető 404. sírjában egy ló jobb alsó tejpremolarisa került elő. (Vörös I.: A csákberényi kora avar kori temető állatcsontleletei. Kézirat.) Lófog lehetett mellékletként a szarvas-kákapusztai temető 37. sírjában is, e női temetkezés lószerszámot vagy bármilyen arra utaló tárgyat azonban nem tartalmazott (SZALONJAI 1992, 317, 12. j.). 37 Szeged-Makkoserdő23. és 270. sírjában — az előbbiben egy egész ló is előkerült, ehhez tartozott a kengyelpár és a zabla — említ részlegesen eltemetett lovat Salamon Agnes, egyik sem volt azonban felszerszámozva (SALAMON 1995,13, 35)! 254
