Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Bende Lívia: Fülkesírok a pitvarosi avar kori temetőben. Adatok a fülkés és lószerszámos temetkezések kronológiájához
Fülkesírok a pitvarosi avar kori temetőben A fülkesíros temetők szerkezete Közismert dolog, hogy a késői jellegű fulkesírok14 egy sorban, illetve sávban kerülnek elő, hiszen a székkutasi, szarvasi, makkoserdei, de még az orosházi temetőkben is így találjuk őket, a temető gerincét alkotva,15 szemben a szegvár-oromdü- lői kora avar kori temetővel, ahol nem figyelhető meg efféle szabályszerűség (LŐRJNCZY 1995, 401). A székkutas-kápolnadűlői — 534 síros — temető középső sávjában, kisebb, 3-5 sírból álló szakaszokat alkotva, 59 fülkesír került elő (B. NAGY 1984, 11. térkép: B. NAGY 1993, 151-152). Szarvas-68. lelőhelyen 422 sírból 50 volt fűlkesír, melyek két sorban helyezkedtek el a temető középső részén (JUHÁSZ 1995a, 419-420, 5. kép). A szeged-makkoserdei temető 267 feltárt avar kori sírjából 48 volt fűlkesír,16 melyek széles sávban feküdtek a temető középső részén, mintegy kettéosztva azt (SALAMON 1995, 139, Fig. 4). Orosháza-Béke Tsz homokbánya lelőhelyen 152 feltárt sírból 6 bizonyult fúlkesírnak, melyek közül 4 egy sort alkotott, további kettő kissé távolabb feküdt, de még mindig a temető középső részén (JUHÁSZ 1995, 91, Abb. 28: JUHÁSZ 1995a, 418. 4. kép). Az Orosháza-Bónum téglagyári temetőben a 245 feltárt sír között 5 fülkés volt, melyek a temető közepén, kettesével, illetve magányosan helyezkedtek el, nagyjából egy vonalban, ha nem is egymás mellett (JUHÁSZ 1995, 37-38, Abb. 9: JUHÁSZ 1995a, 417, 3. kép). Rákóczifalván a temető északi szélén kerültek elő a fülkesírok (72 sírból 4), ismét csak egy vonalban, nagyjából a legszélső sorban, de nem közvetlenül egymás mellett (SELMECZI-mada- RAS 1980, 146-147, 4. térkép). Öcsödön mindeddig 72 sír került feltárásra, melyek közül a négy fülkesír (MADARAS 1999a, 31-32) — az ásató, Madaras László elmondása szerint — egy sorban volt. Szarvas- Horváthpusztán 16 sírból 6 bizonyult fúlkesírnak, lényegében egy sorban, egymás mellett helyezkedtek el (MEDGYESI 1996. 129-150, 1. kép).17 A Szentes-Berekhát, Farkas-tanya lelőhelyen 1998-ban előkerült első temetőben a négy fűlkesír és az egy aknasír egyetlen sort alkotott (MADARAS 1999, 322, 2. kép).18 14 Ehelyütt mindazokkal a sírokkal foglalkozom, amelyek az avar kor második felében használt, egységesen Ny-K-i, illetve ÉNy-DK-i tájolással jellemezhető temetőkben kerültek elő (18. kép), függetlenül attól, hogy esetenként leletanyagaikban még kora avar kori jellegzetességeket is hordoznak. (Az elterjedési térképen a fülkesíros és lószerszámos temetkezési szokás együttes előfordulása miatt szerepeltetett Deszk-G lelőhely természetesen a kora avar kori fülkesíros temetők közé tartozik.) 15 A fülkesírok temetőn belüli elhelyezkedése szempontjából bizonyos temetők nem értékelhetőek, mivel ezekben — változó nagyságrendű sírszám mellett — csak egyetlen, e sírformához tartozó temetkezés került elő: Szentes-Kaján, 459 sir (KOREK 1943, 3-4, 51); Nagykamarás, 26 sír (BANNER 1927, 155); Székkutas-Új Élet Tsz, 6 sír (LŐR1NCZY-SZALONTAI 1996, 2SO-281); Szarvas-Rózsás, 124 sír (JUHÁSZ 1995a, 419); Backi Sokolac/Szokolac (Yu) 70 sír (RICZ1995, 472). (Ez utóbbi esetben all padmalyos temetkezés temetőn belüli elhelyezkedése hasonló, mint másutt a fülkesíroké (RICZ 1995, 1. kép)!) Örménykút 11. lelőhely esetében 31 feltárt sírból kettő bizonyult fülkesírnak (RégFü: 36 (1983) 84; RégFit 38 (1985) 67; MRT8, 343), temetőn belüli helyzetük egyelőre nem értékelhető. Két esetben azonban az sem állapítható meg egyértelműen, hogy az az egy sír egyáltalán fülkesír volt-e. Bélmegyer-Csömöki-dombon egy nagyméretű gödörkomplexum került gyanúba (MEDGYESI 1991, 241-243, III. t., IV. t. 2), Gádoroson pedig gödörásás során vált ismertté két temetkezés, melyek közül az 1. sírról feltételezte az ásató Szabó J. József, hogy esetleg fülkesír lehetett, mivel a lábfej mélyebben feküdt, mint a medence. Amennyiben valóban fülkesírról van szó, úgy az 1. sírba eltemetett halottnak lényegesen mélyebben kellett volna előkerülnie, mint a 2. sírba temetettnek, erre vonatkozóan azonban nincs adat, és a sírrészletről közölt rajz sem meggyőző (MEDGYESI 1996, 132-133, 6. kép 1). 16 Az értékelő részben említett 49 sírral szemben csak 48 száma van felsorolva — ugyanennyi található a leírásban is —, bár nem egészen azok, melyek a sírleírásban is így szerepelnek. Nem fülkesír a 257., 262., 270., 279., 287. és 296., viszont az a 70., 264., 271., 280., 288. és 297., legalábbis a leírás szerint. Tehát a 257. sír leírásától kezdve valami zavar támadt, ugyanis a táblarajzok nincsenek összhangban a leírásban szereplő sírszámmal. A 323. sírtól a számozás rendje ismét helyreáll (vö. SALAMON 1995,112-138). A 257. sírtól a 323.-ig a táblákon szereplő sírszámozástfogadtam el, és a sírleírások előtt álló számokból levontam egyet (e szerint adom meg a sírszámokat a katalógusban is), a leltárkönyvvel összhangban, ugyanis az eredeti sírlapok és kartonok már nincsenek meg a leltározotton Móra-hagyatékban. 17 A publikációból nem derül ki egyértelműen, de valószínűleg egy kis sírszámú, legfeljebb néhány sírsorból álló temetőről van szó. 18 A sírok közvetlenül a szentes-szegvári út nyugati oldalán kerültek elő. A temetőt feltáró Szabó Géza szerint az itt folytatott munka során semmilyen körülmény nem utalt arra, hogy az úttól és a mellette húzódó vasútvonaltól keletre folytatódna a temető. (Köszönöm Szabó Gézának a szíves tájékoztatást.) További sírokkal tehát legfeljebb csak az út és a vasút — kb. 20 m széles — nyomvonala alatt számolhatnánk, erre vonatkozó információnk azonban nincs. Elég meglepő lenne azonban éppen Szentesen (ismerve a szentesi múzeum kiterjedt feltáró tevékenységét), ha a vasútépítés során úgy kerültek volna elő sírok, hogy arról nem maradt fenn semmilyen adat. 249
