Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Straub Péter: 6-7. századi temetőrészlet Keszthely-Fenékpusztán (Erdélyi István ásatása, 1976.)
STRAUB Péter 28. sír: T.: Ny-K, h.: 215 cm, sz.: 87 cm, m.: 210 cm (8. kép 8). Felnőtt nyújtott helyzetű, rossz állapotú csontváza. A balra billent koponya és a medencecsont töredékes, a jobb alkar hiányzik, a bal a medencére helyezve. A sír délnyugati sarkában kőpakolás. Mell.: 1. A koponya Az ásatás tizenegy darab, ötször öt méteres szelvényéből nyolc, az erődfaltól délre nyitott tartalmazott sírokat. A feltárt huszonkilenc sírnál azonban többnek látszott foltja, a tanúfalak alá illetve a szelvényfalakon túl nyúló sírokra/objektu- mokra azonban, mint a szovjet-magyar ásatási kampány során több esetben, 1976-ban sem vágtak alatt alsó végén hegyes, felső szárán kétágú vas fátyoltíipár (8. kép 9-10). H.: 5 cm. 29. sír: T.: Ny-K, h.: 220 cm, sz.: 77 cm, m.: 200 cm (8. kép 11). Hanyatt fekvő felnőtt váza, a koponya jobb oldalára dőlt, a felsőtest csontjai felszívódtak. Melléklete nem volt. sajnos rá.8 A sírok mellett az erődtorony keleti részének megkutatására is sor került, melynek eredményei a tornyok építési/pusztulási periódusaira és szerkezetére, falvastagságára, valamint íveik vonalára vonatkozóan más tornyok már dokumentált adataihoz szolgáltatnak további adalékokat. A TEMETKEZÉSEK RÍTUSA Az előkerült sírok jelentőségét nem is annyira a leletek minőségi, illetve mennyiségi aránya képezi, hanem sokkal inkább az, hogy temetkezési szokásukról és topográfiájukról részletes dokumentáció áll rendelkezésünkre. Az elmúlt száz évben a déli erődfal előtt feltárt temető sírjainak jelentős részéhez ugyanis alig használhatóak sírok szerint is értékelhető feljegyzések. A fenékpusztai sírok — az általános európai trendként a népvándorlás kori temetőkben a keresztény hit hatására dominánssá váló tájolásnak megfelelően — döntően nyugat-keleti irányításúak (2. kép). A több Keszthely-kultúrás lelőhelyen is tapasztalható, változó arányú délnyugati tájolásra három példa akad (3., 21. és 26. sír). Szuperpozíció nem fordul elő, a 26. számú — egyébként melléklet nélküli — sír pedig miután nem nyúlik az erődtorony alá, csupán illeszkedik ahhoz, nem nyújt kronológiai támpontot.9 A különböző formájú és méretű (homok)kövek- nek, illetve tégláknak/töredékeknek a koporsó és a sírgödör fala közé, utóbbi mellé helyezésére — ami a Keszhely-kultúrás sírok feltűnő jellegzetessége (SIMON 1993, 146-148)10 — példák sorát találni, azok néhány sírból hiányoznak csupán. Bár koporsó használatáról az ásatási dokumentációban csupán feltételezéseket találni, az eddig feltárt temetkezések nagyszámú példáinak ismeretében — amiről Lipp Vilmosig visszamenőleg valamennyi ásató megemlékezik — azok hiánya meglepő lenne. A feltehetőleg a rablást megakadályozni hivatott, az erődfalból vagy a tornyokból kitermelt s a sírgödör egészét kitöltő kőpakolás hiánya sokkal el- képzelhetőbb, az ugyanis valóban ritka. Miután a részleges kőkeretezéses rítust a késő császárkortól számos népesség gyakorolta előszeretettel (KISS 1977, 109), annak korábban feltételezett etnikai háttere (BARKÓCZI 1968, 288; SÁGI 1970, 165-166) a fenékpusztai sírok kapcsán sem tartható, de jelenleg nem mutatható ki annak vagyoni, nemi, életkori stb. kapcsolata sem. Az egymáshoz közel megásott, döntően téglalap alakú, lekerekített sarkú sírok mélysége utóbbival mutat jól ismert összefüggést, a gyermekek ugyanis feltűnően sekélyebben fekszenek szüléikénél, nagyszüleikénél. A sírok viszonyában néhol szabályos nyugat-keleti, de észak-déli sorok is felfedezhetők, utóbbira több Keszthely-kultúrás temetőben is találni példát (LIPP 1884, 10-11; KÖLTŐ 1991, 171; PERÉMI 1991, 156). Az állatcsontok, azaz a halotti ételáldozatok éppúgy hiányoznak a temetőrészletből, mint az edények és a fegyvermellékletek, ami a Keszthely-kultúrás temetők megszokott jelensége (KOV- RlG i960, 159). A keresztény rítus megnyilvánulásaként tartható számon továbbá a karok medencére hajlítása, illetve a kezek összekulcsolása is (4-6., 8 Az ásatás 1:20 méretarányú összesítő térképe nyolc ilyen feltáratlan foltrészletet ábrázol, melyek egyet kivéve sírnak való- színüsíthetőek. 9 Közvetlenül az erődtornyok közelében az 1999. évi feltárás is eredményezett sírokat. 10 Az újonnan megkezdett feltárás során több sír esetében is megfigyelhető volt azok bal oldalt padkás kiképzése. A sír déli, hosszanti oldalán a köveket/téglákat ugyanis a sírfenék szintjénél magasabban, a padkának meghagyott altalajba ágyazták, míg az északi oldalon a temetéskor a koporsó és a sírgödör fala közé visszadobott földbe helyezték azokat. 208
