Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete
tipológiájából és analógiáiból, valamint az építmény által közvetített jelképrendszerből arra a mindeddig megválaszolatlan kérdésre keresett magyarázatot, miként keletkezhetett a nem csupán a magyarországi, de a nyugat/ és közép-európai építészettől is oly idegen, döntően keleties vonásokat hordozó hatkaréjos körtemplom-típus, amelyet a Kiszombor-Karcsa-Gerény hármas fémjelez. Csemegi cikkében arra a tényre hívta föl a figyelmet, hogy Közép-Európa hatszögre szerkesztett centrális templomai észak-déli irányú sávban helyezkednek el, nagyjából a szlávság nyugat felé terjeszkedésének határvonala mentén, így felvetődik a kérdés, hogy „van-e összefüggés emlékanyagunk kialakulása és a nyugati hittérítés tevékenysége között, amelynek korai frontvonala nagyjából ugyancsak e műemlék-sáv területére esik?", továbbá hogy mennyiben járult hozzá ennek a körtemplom-típusnak a kialakulásához egyrészt a nyugati, másrészt a keleti kereszténység, illetve volt-e ebben valami szerepe a pogányságnak? 6 3 Csemegi a stíluskritikai és összehasonlító vizsgálatok alapján megállapította, hogy míg a különböző karéjos és fülkekoszorús körterek típusa a késő-római időben alakult ki, s mindenütt, ahol a római kultúra hatással volt, általánosnak mondható, addig a hatkaréjos rotunda-típusnak nincsenek ókori előzményei, s csak a késő-antik építészetben bukkannak föl, de ekkor is meglehetősen elenyésző számban. Feltűnt neki, hogy a néggyel osztható karéjú körtemplomok gyakoriságához képest mennyire ritka a prímszámokkal leírható rotundák száma, s e csoporton belül is, amikor hatszögre szerkesztett körtemplomot alkottak, akkor valamiféle eszmei tartalom, az esztétikai szempontokat meghaladó szimbolikus szándék vezette az építőket. A hexagram-alakzat - fejtette ki Csemegi hipotézisét - egy ősi asztrálszimbólum, amelynek bajelhárító szerepe van, tehát feltételezhető, hogy ennek az ősi hiedelemnek a továbbélése és építészeti térnyerése a kereszténység korai időszakában valamiféle sötét démoni erők távoltartását, rontó hatalmak megtörését kívánta szolgálni. 6 4 A hexagram motívum elterjedése elsősorban keleten volt általános, sokfelé díszítő elemként, de nem egy helyütt - igen nagy gyakorisággal az örmény-grúz területeken - építészeti alapelemként is, s feltűnő az is, hogy a hatszögre szerkesztett keleti építészeti alkotások keletkezése (VII-XIV. sz.) jóval korábbra tehető, mint nyugati elterjedésük, ahol a hatszögű centrális terek szinte kivétel nélkül a XII-XIII. századra datálhatok. 6 5 Tanulmánya végén Csemegi megállapította, hogy még ezen a különleges emlékanyagon belül is teljesen egyedülálló típust képviselnek a Tisza-menti kívül kerek, belül hatkaréjos rotundák, sem a déli, sem a nyugat-európai emlékekkel nem rokoníthatók, s sokkal közelebb állnak a kaukázusi formákhoz. Mivel választ az eredetükre nem tudott adni, megkockáztatta azt a maga által is „kalandosnak" minősített föltevést, hogy a „ Tiszatáj és a Kaukázus vidéke, e két egymástól oly távoleső terület között a kapcsolatot talán maga a Keletről ideszármazó magyarság létesítette" 6 6 azt jelenti, hogy a fal a XIII. század előtt épült. CSEMEGI József: Középeurópa románkori centrális templomainak építészettörténeti kérdései. = Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 3. 1960. 327. 63 Uo. 326. 64 Uo. 331-332. A hexagram alakzat szimbolikus értelméről lásd részletesen: CS. TOMPOS Erzsébet: A hatkaréjú, hármas lánc-csillag politikai tartalma a keleti kereszténység és az iszlám építészetében. ' Építés-Építészettudomány. 1974:1-2. 95-125. 65 CSEMEGI József. 336-338. és 340. 66 Uo. 345. 102
