Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete

9. kép: A helyreállított rotunda-szentély 1940-ben dott, hogy ez a kompozíció „jóval későbbi" (Nikássynak a MOB-hoz beadott jelentése szerint XVI. századi 4 5) ráfestés, feltételezhető (bár ezt a cikkíró nem mondta ki), hogy a másik négy mező freskó-alakjai a XTV. századi datáláshoz képest korábban keletkez­tek. Cikkében Nikássy rögzítette még azt a feltételezését is, hogy a rotunda-szentély tengelyében elhelyezett ablak helyén folytatódott a freskó, továbbá megállapította, hogy az ablaktól balra lévő női szentben Magyarországi Szent Erzsébet ismerhető fel. 46 A freskók első, teljességre törekvő értelmezését még Nikássy beszámolóját megelő­zően a művészettörténész Bíró Béla próbálta megadni. Bíró, miután megállapította, hogy az alakok megjelenítése „közeli rokonságot mutat a veszprémi Gizella-kápolna fres­kójának alakjaival", sorra vette a kompozíciót. Az első mezőben ő is egyértelműen Szent Veronika ábrázolását fedezte föl, míg a második képet nem tudta egyértelműen azonosítani. A harmadik ívben álló piros ruhás női szent véleménye szerint - szemben Nikássy Szent-Erzsébet-értelmezésével - Mária Magdolna lehet, míg a szentélyű közé­pen kettéválasztó fülke-ablaktól jobbra eső falrészen lévő két kompozíció közül az első a Szent Családot, azaz Szent Annát a kis Máriával és Jézussal, míg a mellette lévő férfi szent alakja Szent Máté evangélistát ábrázolja. Bíró kifejtette továbbá azon nézetét, hogy a sorozat öt fő alakja nem alkot szerves egységet, azaz mindegyik kép önálló. Kü­45 DÁVID Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye. 49. 46 Uo. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom