Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Iráni eredetű hatások a magyar régiségben - Szarmaták, alánok, jászok és a magyar nyelv iráni jövevényszavai. Az állítólagos kaukázusi őshaza
MAKKAY JÁNOS megfogalmazta a történeti következtetést is: A történeti adatok szerint a magyarok legrégibb lakterülete a Kaukázustól északkeletre, a sztyeppen, a Volga, a Terek és a Kőbán folyók között keresendő. Ettől a térségtől délre a Terek másik partjától élt az alánok fő tömege, nyugatra pedig, tehát a Kőbán folyótól északra bolgár törzsek laktak, akik közül az onogurok szoros kapcsolatban állottak a magyarokkal. 18 8 Munkácsi történeti következtetései csaknem kizárólag etimológiákra épültek, és mint egyik bírálója megjegyezte, az etimológiáknál az a lényeges, hogy volt-e megfelelő történeti lehetőség a szókölcsönzésekre. 189 Az alán-ősmagyar nyelvi és kulturális érintkezések kérdését a továbbiakban éppen a történeti lehetőség szempontjából tekintjük át. Németh Gyula szerint „Hogy az alánok, akiket magyarul jász ... névvel neveztek, mikor és hogyan kerültek hazánkba, nem tudjuk pontosan. " 19 0 Györffy György szerint „A Heves megye Zagyva-parti részén megtelepedett jászság ideköltözésének ideje történeti rejtély. " 19 1 Ezekhez a véleményekhez viszonyítva elsietettnek ítéljük azt a megállapítást, miszerint „A tudomány ma már egységes abban, hogy a tatárjárást közvetlenül megelőzően, majd azt követően jelentős népcsoportok, ...[közöttük] a jászok költöztek az akkori Magyarország területére,...". 192 Továbbá „A magyarországi jászok lehettek ilyen, huzamosabb ideje a kunok közt élő [és velük együtt a mongolok elől a történeti tények alkotják háttereit ama ... nyelvi észleletnek, hogy a magyar nyelv szókincsében ... osszét jellegű iráni elemek találkoznak. ... A magyar nyelv ugor-török elemeinek felvétele szintén a kaukázusvidéki hazában történt,..." 188 MUNKÁCSI 1904, 327. 189 Idézi JOKI1973, 83. 190 NÉMETH 1990,183 - eredetileg NÉMETH 1958,233. 191 GYÖRFFY 1981, 69 - megjelent némileg bővítve GYÖRFFY 1990, 312 [a szerző kiemelései], 192 SELMECZI1992,115. 92
