Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)

Röviden a Csörszárokról

Röviden a Csörszárokról Itt a kérdéskör további régészeti összefüggéseire térünk át, és először röviden a magyar archaeologia által jól ismert régi emlék, a Csörszárok vagy Ördögárok egy eddig kevéssé ismert vonatkozására utalunk. Közismert, hogy Bálás Vilmos kiváló monográfiában dolgozta fel a kárpát-medencei hosszanti földsáncok, azaz Csörsz- vagy Ördögárkok bonyolult és régi időkre visszanyúló kérdéseit.

122 Ebben a munkájában Bálás négy évszázadon át követte nyomon a Csörsz-mondát az 1559-ben kinyomtatott Krakkói Krónika veretes magyar soraitól kezdve

12

3 egészen napjainkig. Az előbbi jegyzetben rövidítve idézett, Székely Istvántól írott Világkrónika keltezése a szarmata korra mindenesetre helyesnek bizonyult (!!!), mert sok-sok tudós és tudatlan találgatás után kiderült, hogy a szarmaták szállásterületét az Alföld északi és keleti 122 BÁLÁS 1961, ill. rövidített német összefoglalása BÁLÁS 1963. 123 BÁLÁS 1961, 5 szerint Chronica ez vilagnac yeles dolgairol Székel Estván Craccoba niomtatott. A Bálás által idézett sorok szerint Seita, Pannónia királya „a Czersz árokiat meg witta kit nem ... azért hittanac Czersz árokianak, ... hog az árkot az országnak oltalmára legelőször! az csenaltatta volna meeg Attilanac előtte mikort it különb különb nemzetek lakoznanak ki akort nag mell volt mint most eg varos arokia ... nemcsak eg vagion pedig a fele hanem tobis vagion jelesben a Tisza Duna kozot kic mind e napiglan meg lattatnac de imar a hoszu üdö miat be töltettec kivel nem a magiarok eltenec hanem az o elöttöc való nemzetsigec." Székely István archaikus sorainak egy némileg eltérő átírására ld. BORZSÁK 1978, 439. 62