Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Röviden a Csörszárokról
Röviden a Csörszárokról [továbbá déli] peremén körülölelő sáncokat, azaz a Csörszárkokat az új római biztonsági erődrendszerrel kapcsolatban a Kr. u. 3. század végefelé - tehát a hun kor előtt - a birodalom befolyásának a hatására mégiscsak a szarmaták építették. 12 4 A Csörszárkokhoz számos monda is fűződik, amelyek közül az egyiket Tompa Mihály így jegyezte fel: „Csörszárka, mint óriás ekétől szántott barázda ut, Tiszától a Dunának mértföldekre fut: magas partját ki hányta, mi végett s mikor? az az eltűnt századok homályiban vesz el." 12 5 Ennek a változatnak van egy, ismét a Kárpátoktól keletre eső térségre vezető szála. Bálás csak röviden utalt arra, hogy Trajánsánc, Römerschanze néven ismeretesek hosszanti árokrendszerek Podolia, Galícia, Moldva és Dobrudzsa területéről is a Prut, a Dnyeszter és az Al-Duna közötti területről. 12 6 Kérdés, hogy esetleg kapcsolatba hozhatóe ezekkel - vagy hasonló egyenes sáncokkal - az a régi ukrán legendás történet, amely szerint egy Kuz'mo-Dem'jan nevű kovács, vagy két kovács, Kozma és Dámján negyven éven át kovácsoltak egy ekét, és ez a mesés első eke 300 pudot nyomott. Abban az időben az országot egy sárkány szorongatta, amely a tengerről jött, és esetenként a Fekete-tenger sárkányának is hívták. A kovács (vagy a kovácsok) egy erős műhelyt építettek, ahová a sárkányt rettegő népek bemenekülhettek. Magát a sárkányt a kovácsok egy izzó fogóval a nyelvén ragadták, és befogták a hatalmas eke elé, amellyel a sárkány egy óriási árkot volt kénytelen húzni a Dnyeperig vagy a tengerig. A történet ősi magvát B. A. Rybakov, illetve G. Hölzer - az utóbbi feltételesen - a Kr. e. 1. évezred elejére keltezi, az előbbi az ősszlávokkal, az utóbbi pedig korai iráni (a kései bronzkorban a Keleti-Kárpá124 GARAM-PATAY-SOPRONI 1983, 140 további irodalommal, valamint GARAM 1969; NAGY 1969; PATAY 1969; SOPRONI 1969. 125 TOMPA 1846,28 - RÉSŐ 1875,26. után. A Csörsz árkához fűződő népregék rövid, de komoly összefoglalására a legjobb olvasmány Borzsák István kiváló tanulmánya (BORZSÁK 1978). 126 BÁLÁS 1961,134-135. 63
