Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)

Kardáldozatok és a sajátosan iráni szentélyek - Történeti források és régészeti adatok az iráni nyelvű népek kardkultuszára, a szentélyeikre és a máglyaáldozatokra

MAKKAY JÁNOS fektették, aul Uljapon ún. félkerekekre, amelyek szerintünk nem félbe vágott kerekek voltak, hanem egy-egy kerékpár felerészei, tehát egész kerekek (ld. aul Uljap, 1982.5. halom szentélyében a teljes kerekeket!). Ilyen emlékező halotti áldozatról a szkítáknál tudósít Lukianosz is Mnészipposz és Toxarisz párbeszédében, amelyben Mnészipposz kérdésére („Tehát az a szokás nálatok, hogy a kiváló férfiaknak is áldoztok haláluk után, akárcsak az isteneknek?") Toxarisz válasza az, hogy „Nemcsak, hogy áldozunk, hanem külön jeles napokon még ünnepségekkel is megtiszteljük őket."

8

9 Az ilyen, a temetéssel akár egyidejű, de a temetés perceit időben mindenképpen követő, akár emlékező vagy egy időszak után megismételt halotti áldozati máglyák égett maradványai - amilyenek nyilvánvalóan a Bóna által kimutatott Scheiterhaufen-maradványok is a hunoknál, vagy a későbbi, avar kori máglyaáldozatok - tehát nem feltétlenül egyetlen alkalomkor, vagy éppen egy év múlva hozott égetett áldozatok maradványai, hanem több alkalommal is megismételhették őket, és istenek tiszteletére éppen úgy lángra lobbanhattak, mint jó férfiak emlékére. Tegyük hozzá, hogy az ilyen emlékező halotti áldozatoknak éppen (vagy kizárólag csak) az óiráni népeknél voltak ősrégi hagyományai, mint azt a Szrednyij Sztog és a gödörsíros kultúra évezredekkel korábbi áldozati szokásai mutatják.

9

0 Emberáldozatokról Hérodotoszon kívül (I. 216: nagyon öregek esetében;

9

1 IV. 26: az isszedónoknál a házigazda meghalt 89 Lukianosz: Toxarisz vagy a barátság (LUKIANOSZ 1974, 858, Kárpáty Csilla ford.). 90 Részletesen MAKKAY 1992, 213-237. Legújabban az Uszatovo-kultúra Ogyessza környéki anyagából kerültek elő égetett halotti áldozatok alacsony kurgántemetkezések mellől (SUBBOTIN-PETRENKO 1994, 93103). A homérosi kor ilyen emlékező halotti áldozataira és a héros-kultusszal való kapcsolataikra Id. ANTONACCIO 1994, további irodalommal, különösen 391, ahol a L. Farnell által bevezetett fogalomról ír, az emlékező áldozatnak a tendance felel meg. A kegyelettel keveset törődő, praktikus felfogásra Id. CHAPMAN 1994. 91 Vajon Álmos feláldozására nem éppen vén kora miatt került sor? 48