Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Szűcs Judit: Pálmonostora betelepülése

Az orgoványi anyakönyvek vizsgálata során, a származási helyek tekintetében, ugyanazt a tendenciát tapasztalhatjuk, mint az eddig elmondottak esetében: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szabadjakab szerepelnek döntő többségben a származási rovatokban. Az orgoványi anyakönyvek figyelmes tanulmányozása is sok tanulsággal jár. A két község között mindig szoros kapcsolat volt, gyakori volt az orgoványi —jakabi házasságkötés is. 1921-től találunk adatokat, amelyek szerint szabadjakabszállási lakosok Orgoványra költöztek. A szabadjakabi —orgoványi kapcsolatok miatt érdekes számunkra Orgovány lakosságának összetétele is. Ehhez csekély adalékot nyújtanak a következő helységnevek, amelyek az Orgoványon kereszteltek Orgoványon lakó szüleinek származási helyeit jelzik: Agesegyháza, Bugac, Bócsa, Izsák, Jászalsószentgyörgy, Jászkarajenő, Jakabszállás, Kecel, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kocsér, Lajosmizse, Majsai-Jakabszállás, Nagykőrös, Vadkert, Páhi, Szánk. Szabadjakabszállás egyházi életében 1916-ban történt változás: a váci püspökség Orgoványt és Szabadjakabszállást egyaránt elcsatolta az izsáki plébániától, Orgovány önálló, Jakabszállás kihelyezett káplánság lett. 1919-ben megkezdték az önálló egyházközség szervezését. Ez 1920 áprilisában alakult meg, de az önálló anyakönyvezés 1919-től folyamatos. Kápolna és lelkészlak 1921-ben épült. 1919 és 1944 között 423 házasságot kötöttek Jakabszálláson, (A legkevesebbet: nyolcat 1919-ben, a legtöbbet az 1930-as évek közepén: 1934-ben 25, 1935-ben 22, 1936-ban 25 volt a házasságkötések száma). Külön kijegyeztem az azonos helyről érkező és Jakabszálláson letelepedő házaspárokat: számuk 1919—1944 között 54. Közülük kecskeméti pár 28, félegyházi 7, orgoványi 5, izsáki 5, majsajakabi 3, szanki 3, keszthelyi 1, keceli 1. A több mint 800 házasuló személy egynegyede kecskeméti, 29%-a jakabszállási, kb. 12%-a félegyházi, kb. 8%-a orgoványi; a többi, eddig már említett település ennél kisebb, átlag 2—4%-os származási arányt képvisel, A jakabszállási kereszteltek száma 1919—1947 között az anyakönyvi bejegyzések alapján összesen 2087 gyermek, ami átlagosan évi 78 — 80 keresztelőt jelentett. A legkevesebb 1919-ben volt: 37, 1925-ben 81, 1938-ban 95, 1941-ben 98. Jakabszállás 1924-ben önálló községgé alakult. Plébániáját a félegyházi Szent István plébániához csatolták. Templomépítést is terveztek, amelyre 1930-ban országos gyűjtést hirdettek. (Sok község fennmaradt iskolai és plébániai iratanyagában találkozunk ezzel a felhívással.) Az új templom 1938 — 1944 között épült fel. A templom helyének megválasztása azonban már a megelőző években sok vitát kavart az alakuló község életében. Felföldi Sándor — a legtöbb adót fizető kecskeméti származású polgár — felajánlotta a templom számára a telket a Kecskemét —Félegyháza—Izsáki út kereszteződésénél, ám ebbe az alsótanyaiak nem nyugodtak bele, — mindenki a saját lakóhelyéhez közelebb szerette volna látni a kezdődő falumag kialakítását, amelynek legfontosabb pontja a templom. Telket ajánlott fel Kocsis Mihály és Ördög Antal gazdálkodó is. Ördög Antal, a falu legjobb gazdájának tartott, 125 holdas, szegedi származású parasztember egyes források szerint a templomtelkek körüli viták áldozata lett: orvul megölték. Más források politikai nézeteltérésekre hivatkoznak: az Ébredő Magyarok Egyesületének helyi tagjai ölték meg. Az 1920-as évek kecskeméti sajtója egyébként számos bűnügyről tudósít 96