Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Szűcs Judit: Pálmonostora betelepülése

Jakabszállás kapcsán, s úgy jellemzik az ottani állapotokat, hogy túl közel van térben is, időben is 1919, az orgoványtolvajosi erdők, a vörös diktatúra és a fehérterror, s innen véve a példákat, bicskával, puskával, kútbadobással intézik el vitás ügyeiket. A kultúrát az 1930-ig elkészült 3 jakabszállási pusztai iskola jelentette a falu számára, ezek magánadományok segítségével épültek (1925-ben Sári János szegedi származású virilis gazda 2 holdat adott iskola és tanítói illetményföld céljára), és a Klebelsberg-féle iskolaépítési akció keretében államsegély igénybevételével. 1924-től önálló lelkésze is volt Jakabszállásnak, Magyar György ceglédi illetőségű plébános személyében. (Ot 1926-ban a templomban, mise közben hátulról lelőtte Schmiedt Ferenc orgoványi származású fűszerkereskedő. Egyesek szerint politikai okokból, mások szerint csupán azért, mert a Magyar György által megszervezett Katolikus Kör helyiségeiben nem engedte meg számára az italmérést.) Magyar György személyéről fontos még elmondani, hogy egyik helyi szervezője volt a földbirtokrendezésnek. Az OFB Jakabszálláson 1925-ben kezdte a földbirtokrendezéssel kapcsolatos kisajátításokat, terveket. Többek között a Felföldi, a Faragó, a Markó és a Szabó Fanny-féle birtokok felosztását javasolták, hogy a teljesen nincstelenek 2-3 holdat kapjanak, a törpebirtokosok 8 holdra egészíthessék ki földjüket. Ez is sok vitát kavart a falu életében. A rendezésre 1930-ban került sor, összesen 198 kat. hold földet osztottak ki. A „falu" 1926-ban összesen 12 600 katasztrális holdat mondhatott magáénak. Jakabszállás lélekszáma ekkor 2317 volt. Egy korabeli sajtóhíradás szerint így néz ki a település központja: „A házak szétszórva, egymástól kilométernyi távolságra. A három országút kereszteződésénél van a csinos paplak. Előtte kis harangláb, rajta két kis csengetyű. Hátul Felföldi Sándor nagy tanyája. Ezekkel szemben fekszik a Katolikus Kör hosszú épülete, mögötte Atkári korcsmája, majd egy bezárt koporsós bolt, és legvégül a gyilkos Schmiedt Ferencnek a községben egyetlen palatetős háza, rajta felírás: fűszerkereskedés. A templom, illetőleg a kis kápolna mindössze 8 méter hosszú és három sor pad van benne."

5 Ugyanebben a számban a Kecskeméttől alig 20 kilométernyire levő község „balkáni állapotairól" is szólt a lap munkatársa: „Jakabszállásnak nincsen postája, telefonja, vasútja. Az út, mely Kecskemétről kifelé vezet, hihetetlenül rossz. Pedig ez visz Bugacra is és alaposan összerázza a városi urakat, megizzasztja a kényes paripákat. Még a háború alatt hozzáfogtak a bugaci út megépítéséhez, végig feltöltötték, a leülepedett agyagút tetejére futó homokot raktak, a kőből azonban csak a vasúti átjáróig jutott... Girbe-gurba karókon itt fut keresztül a bugaci telefon, de a hír gyorsaságának áldásában Jakabszállás nem részesülhet. Azt a táviratot, melyet Kecskeméten adnak fel, levél alakjában az ötödik, hatodik napon kapják kézhez. A levéllel pedig a 12 kilométerre fekvő Orgoványról sétál át a küldönc. Napilap nem jár Jakabszállásra, így a politika, a frankügy eseményeinek hírei ide el sem jutottak. Az is végtelenül nagy baj, hogy a községben nincsen csendőrség." 5 Kecskeméti Lapok, 1926. június 3. 97