Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

NAGY László: A cserkészmozgalom jelene és jövője

nak alapeszköze. Itt most elsősorban nem a Törvény és Fogadalom etikai tartalmával foglalkozunk — erről egy későbbi előadásban Mészáros István és Gelencsér Katalin fognak beszélni —, hanem inkább nevelő szerepével. A Törvény és Fogadalom által a fiatal — saját elhatározásából — személyesen elkötelezi magát egy bizonyos magatartásszabály iránt és vállalja — a vele egykorúak előtt —, hogy felelőssége tudatában tartja meg adott szavát. Az ezen erkölcsi értékekkel való folyamatos azonosulás, az állandó igyekezet, hogy legjobb tudása szerint („minden tőlem telhetőt megteszek"), eme ideálok szerint éljen, igen hatásos eszköz az ifjú ember fejlődésében. b) Tanulás cselekvés, tett által A Cserkészmódszer másik alapeleme az aktív tanulás, egyszerűbben „tanulás cselekvés által", amely a modern pedagógia sarokkövévé vált. E fogalom gyakran megjelenik az alapító írásaiban, aki gyakran hangoztatta, hogy „egy fiú mindig inkább kész cselekedni, mint elsajátítani egy ismeretet". A cserkészet azon eszméjét, hogy tanulni megfigyelés, kísérletezés és személyes aktivitás által kell, dr. Maria Montessori fejtette ki, aki az aktív oktatás egyik legnagyobb szaktekintélye volt. Arra a kérdésre, hogyan alkalmazható rendszere azokra a gyerekekre, akik kinőttek a hat-hét éves korból, dr. Montessori azt felelte: „Önöknek Angliában ott van a cserkészetük, a cserkészképzés pedig természetes folytatása annak, amit én adok a gyerekeknek." Az a program, amely nem a „tanulás, cselekvés által" elvén alapul, nem tekinthető cserkészprogramnak. c) Kiscsoportos élet A cserkészrendszer harmadik alapeleme a kiscsoportos élet, az őrs-rendszer. A kis csoportoknak mint szocializálódást segítő eszköznek előnyeit — nevezetesen, hogy megkönnyítse az ifjú emberek integrálódását a társadalmi életben — régen felfedezte a társadalomtudomány. Ebben a vonatkozásban ismert tény, hogy egyenrangúak csoportjában a kapcsolatok elsődleges jelentőségűek. A tagok kis száma, a kapcsolatok tartós jellege, a csoport minden tagjának azonosulása a célokkal, a csoport többi tagjának alapos ismerete, a szabadság és spontaneitás érzésével társul, kölcsönös megbecsülést teremtve a cso21