Zombori István (szerk.): Magyar cserkészet - Világcserkészet = Hungarian Scouting - World Scouting (Szeged, 1989)

NAGY László: A cserkészmozgalom jelene és jövője

lényegre. A Cserkészmozgalom definíciója, célja és alapelveinek ismertetése után szóljunk néhány szót a Cserkészmódszerről, tehát a „szerszámáról, az eszközről, amelynek segítségével a cél megvalósul. Jegyezzük meg, hogy a módszernek is a mozgalom alapelvein kell nyugodnia. 6. Cserkészmódszer A Cserkészmódszer a „fokozatos önnevelés rendszere", amely az alábbiakon alapul: — a Törvény és a Fogadalom; — tanulás cselekvés által; — kiscsoportos tevékenységek (például az őrsben), mely magába foglalja — felnőtt irányítás mellett — a felelősség felfedezését és elsajátítását és az önkormányzat gyakorlását. Ez a jellem fejlesztésére irányul, hogy elérje a rátermettséget, az önbizalmat, a közösségbe való beilleszkedés készségét, az ehhez való alkalmazkodás szándékát és ugyanakkor kifejlessze a közösség irányítására való alkalmasságot is; — Progresszív és vonzó hatású programok, amelyek különböző tevékenységekben a résztvevők érdeklődési körén alapulnak, beleértve a különböző játékokat, ügyességi próbákat, de a közösség szolgálatát is. E tevékenységek általában a szabadban, a természettel való kapcsolatjegyében folynak. A Cserkészmódszer tehát az állandó önnevelés rendszere. Az a tény, hogy mindez egy rendszert képez, jelzi, hogy a különböző elemek egymástól kölcsönösen függő csoportjáról van szó, amelyek összehangolt és integráns egységet alkotnak. Ezért használjuk a „módszer" szót egyes számban és nem többesben. Bár minden összetevő eleme önmagában is módszernek minősíthető (és más mozgalmak ezt annak is minősítik), mi csak Cserkészmódszerről beszélünk, amelyben mindezek az elemek egyetlen integráns nevelési rendszerré egyesülnek. Ez a rendszer az állandó önnevelés elvén alapul. a) Törvény és Fogadalom A Cserkészmozgalom első eleme a már korábban említett „Törvény és Fogadalom". Mindkettő a Cserkészmozgalom elvei megformálásá20