Nagy Ádám - Ujszászi Róbert szerk.: A VIII. Numizmatika és a Társtudományok Konferencia. Szeged, 2009. október 7-9 (Szeged, 2011)
Torbágyi Melinda: A dunántúli kelta pénzverések az enemonzói lelet fényében
A dunántúli kelta pénzverések az enetnonzói lelet fényében Ezeknek az éremveréseknek a keltezése más kronológiai támpont hiányában a noricumi-tauriszkusz típusokéhoz kötődött. A noricumi-tauriszkusz elnevezés is némiképpen problematikus, és igazából csak a tradíció miatt maradt használatban. Noricum ugyanis alapvetően egy közigazgatási egység, egy római provincia, melynek előzménye a Regnum Noricum, mely Kr.e. 16/15-ben békés úton került a Római Birodalomhoz. Lakói különböző kelta és illír törzsek, melyek a Kr.e. 2. század folyamán - pontos időpontja vitatott - királysággá szerveződtek, és jó és baráti kapcsolatokat ápoltak a rómaiakkal. 9 Ezen törzsek egyike lehetett a noricus is, de hogy pontosan hol éltek, az is kérdéses. A tauriszkuszok egy másik törzs, akik nagyjából a mai Szlovénia lakói. Az éremveréseket régebben kizárólag noricumi néven emlegették, mint a téma első feldolgozója, Karl Pink is, aki 1937-ben megjelent tanulmányában dolgozta fel a noricumi kelta éremverést. 10 O állította aztán össze az egész keleti kelta éremverés máig alapműnek tekintett monográfiáját is. 1 1 Már Pink is két nagy csoportra osztotta a noricumi éremverést formai és elterjedési alapon, nyugatira, melyek hátlapján egy lovas látható, és a keletire, melyeken csak egy puszta ló. Természetesen mindkét csoport több időben egymásután következő, avagy olykor párhuzamosan készült típust foglal magába. A nyugat noricumiakon gyakoriak a feliratok - leszámítva a legkorábbi típus, a Kugelreiter (la-b. képek) korai kibocsátásait - kevés kivételtől eltekintve latin betűkkel. Egyes típusok éppen a rajtuk szereplő nevekről lettek elnevezve, mint Tinco, Coppo, Nemet (2a-b. képek), Atta. A kelet noricumiakon nincsenek feliratok, és ezért a típusok elnevezésüket vagy az első lelőhelyük után kapták, mint Varasdin (3a-b. képek) Samobor vagy Gjurgjevac (Szentgyörgymező), vagy valami ábrázolásbeli sajátosságuk alapján, mint Brezelohr (perecorrú ló), Wuschelkopf (4. kép - boglyashajú Apollón-fej). 1 2 Ez utóbbi csoportot nevezték később tauriszkusznak a fő elterjedési terület alapján. 1 3 Pink, aki az egész keleti kelta éremverést nagyon későre keltezte, mivel szerinte csak a Makedón Királyság Kr.e. 168-as bukása után indultak a kelta pénzverések a megszűnt makedón pénzverés pótlására, az általa használt módszer alapján a noricumi éremveréseket a Kr.e. 1. század 90-es éveitől indította. Módszerének lényege a romlási sor felállítása volt, vagyis minél jobban eltér egy kelta típus éremképileg, illetve súlyban az előképtől, továbbá minél távolabb van készítési helye az eredetiek hazájától, annál később készült. 9 A probléma egyik legteljesebb összefoglalója DOBESCH, Gerhard: Die Kelten in Österreich nach den ältesten Berichten der Antike. Das norische Königreich und seine Beziehungen zu Rom im 2. Jahrhundert v. Chr. Wien-Köln-Graz 1980. 1 0 PINK, Karl: Keltisches Silbergeld in Noricum. Wiener Prähistorische Zeitschrift 24 (1937) 42-76. 1 1 PINK, Karl: Die Münzprägung der Ostkelten und Ihren Nachbarn. Diss. Pann. 11/15. Budapest 1939. II. bővített, javított kiadása Braunschweigben jelent meg 1973-ban. 1 2 Szándékosan használom az idegen - leginkább német nyelvű - elnevezéseket, mert a nemzetközi szakirodalom ezeket használja, és felesleges az amúgy is nehezen áttekinthető elnevezések rendszerét még tovább bonyolítani. 1 3 GÖBL, Robert: Die Hexadrachmenprägung der Gross-Boier. Wien 1994. 19
