Nagy Ádám - Ujszászi Róbert szerk.: A VIII. Numizmatika és a Társtudományok Konferencia. Szeged, 2009. október 7-9 (Szeged, 2011)

Torbágyi Melinda: A dunántúli kelta pénzverések az enemonzói lelet fényében

Torb ágy i Melinda Pink kronológiáját kezdettől fogva vitatták, különösen a régészek, de jó néhány numizmatikus is, elsősorban a románok, mivel a Balkánon előkerült néhány görög pénzekkel lényegesen korábbra keltezhető kelta éremlelet.

1

4 Préda aztán 1973-ban megjelentette nagy művét, ami az egész keleti kelta éremverés kezdetét jó száz évvel korábbra tette.

1

5 1977-ben pedig megjelent Le Rider monográfiája II. Philipposz éremveréséről,

1

6 mely végképp kihúzta a talajt a Pink-féle keltezés alól, ugyanis feketén-fehéren bebizonyosodott, hogy a Philipposz pénzeket - sem a tetradrachmákat, sem az aranyakat, melyek a nyugati kelta pénzverések egy részének mintájául szolgáltak - nem verték Kr.e. 168-ig. Kibocsátásukat már jóval korábban abbahagyták, az aranyakét Kr.e. 315 körül, a tetradrachmákét pedig a Kr.e. 290-es években. Még forgalmuk sem lépte túl a Kr.e. 3. század közepét.

1

7 A kronológia revideálása, mely az 1980-as években lényegében lezajlott, a noricumiakat nem érintette. A Pinket követő nagy tudású, jól felkészült Robert Göbl, aki az osztrák, de a nemzetközi numizmatikának is vitathatatlan szaktekintélye volt, ezen pénzverések esetében továbbra is kitartott a Kr.e. 1. századi keltezés mellett. Göbl felhasználva mestere munkásságát, a verőtövek vizsgálata alapján lényegesen tovább jutott.

1

8 O ismerte fel a verőtövek készítésénél az át- és utánvésés tényét, és ezek kapcsán a Pink által egymásutáninak tartott csoportok közül számosat egyidősnek tartott a közös verőtő használat következtében. így viszont a Pink-féle kronológia még rövidebb lett vagy húsz évvel. Az abszolút kronológia felállításához pedig egy nagyon vonzó forrásadat kínálkozott számára, amire aztán az egész noricumi-tauriszkusz éremverés datálást fel tudta fűzni. A korai noricumi éremtípusok egyikén, ún. Kugelreiter típus, V.

O.K.K felirat (5. kép) áll. Ezt a nevet egyes kutatók Voccio noricumi királlyal azonosították, akinek nővérét Ariovistus germán király vette feleségül. Kr.e. 58-ban viszont Voccio már Ariovistus ellenfelének, Caesarnak szövetségese, akinek Kr.e. 49-ben 300 lovast küld segítségül a Pompeius elleni polgárháborúban.

1

9 A másik támpontot pedig a nyugat noricumi latin feliratos érmék és a boi nagyezüstök kapcsolata (közös kincsekben való előfordulás) kínálta. A boi nagyezüstök készítési idejéhez a leggyakoribb, kettős portrét viselő un. Biatec típus (6a-b. képek) római előképe, a Kr.e. 1

4 PRÉDA, Constantin: Aspects de la circulation de drachmes d'Histria dans la Plaine Getique et la datation de premiers imitation de type Philipp II (Tresor de Scari§oara) Dacia N.S. 10 (1966) 221235; HUNTER, Virginia Joyce: A Third Century Hoard from Serbia and its Significance for Celtic History. Museum Notes 13 (1967) 17-40; PREDA, Constantin: Über die Anfänge der „barbarischen" Münzprägung vom Typ Philipps II. Jahrbuch für Numismatik und Geldgeschichte 20 (1970) 63-77. 1

5 PREDA, Constantin: Monedele Geto-Dacilor. Bucuresti 1973. 1

6 Le Rider, Georges: Le monnayage d'argent et d'or de Philippe II frappe en Macedoine de 359 a 294. Paris 1977. 1

7 TORBÁGYI, Melinda: Griechischer Münzumlauf im Karpatenbecken. Acta Archaeologica 43 (1991) 25-55. 1

8 GÖBL, Robert: Typologie und Chronologie der keltischen Münzprägung in Noricum. Wien 1973. 1

9 Iulius Caesar feljegyzései a gall háborúról, 53, 4 (Ford.: Szepessy Tibor); Alföldy, Géza: Noricum. London-Boston 1974. 40-41. 20