Zombori István (szerk.): A SZERBEK MAGYARORSZÁGON (Szeged, 1991)

Szakály Ferenc: Szerbek Magyarországon – szerbek a magyar történelemben (Vázlat)

Szakály Ferenc SZERBEK MAGYARORSZÁGON - SZERBEK A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN (Vázlat) A történeti Magyarország — a Száva és az Al-Duna mentén — több száz kilométeres határszakaszon érintkezett azzal a térséggel, ahol a szerbség (már a magyar honfoglalást megelőzően) különálló néppé alakulása végbement; ahol területileg gyakorta változó államalakulatait létrehozta; ahol a török uralom hosszú évszázadaiban is képes volt megőrizni túlsúlyát, és ahol a török iga lerázása után a maga államát és társadalmát újjászervezte. A hovatovább már ezerszáz esztendős szomszédság során kialakult kapcsolatrendszerből ezúttal csupán egyetlen szálat: a Magyarország területére bevándorolt szerbek sorsát és a befogadó ország életében játszott szerepét ragadjuk ki és vesszük — mintegy madártávlatból — vizsgálat alá. Értékelhető adatok híján nehéz volna egyértelműen eldönteni, hogy a honfoglaló magyarok által a Kárpát-medencében talált, jelentős számú szláv közt ott voltak-e a szerbek elődei is, illetve hogy a szerbek beszivárgása Magyarország területére már a magyar állam első századaiban is megindult-e vagy sem. Egyes jelek szerint a korai Árpád-korban keletkezett „Tóti" helységnevek szerb telepeseket rejtenek, pontosabban: egyéb délszlávok mellett rejthetnek szerb betelepülőket is. A forrásainkban fennmaradt 13 „Tóti" helységnév azon népekkel — a csehekkel (17), a horvátokkal (12) és az oroszokkal (17) — helyezi egy sorba az esetleges szerb szórványokat, amelyeknek nem volt különösebb szerepe Magyarország benépesítésében. Feltehető arányszámuk sem lehetett számottevő, hiszen a német betelepülés emlékét 35, a vallonét („latinét") pedig 24 „Németi", illetve „Olaszi" helynév őrzi, s számban ezek is messze elmaradnak az egybefüggő tömböt alkotó szlovákok, ruszinok és románok mögött — igaz, ez utóbbiak csak a 12. században jelentek meg a Kárpátok innenső oldalán. A jelentősebb szerb jelenlét ellen szól, hogy azon országrészek helynév-anyaga is színmagyarnak tűnik, ahol az a leginkább feltéte-