A KŐKORTÓL A KÖZÉPKORIG. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára (Szeged, 1994)
B. Tóth Ágnes: Kora népvándorlás kori sírok Tápé-Széntéglaégetőn
nem került elő semmilyen, övre utaló nyom. A lektori véleményében Nagy M. hívta fel a figyelmem, hogy a Tápé-széntéglaégetői vascsat talán speciális karikaformát képvisel: úgy látszik ui., rnintha a csattövis alatti részen kiszélesedne és csúcsban végződne. Hasonló példányokat a Hács-béndekpusztai temető 5. és 22. sírjából ismer, az 5. sz. második feléből. Ez a lehetőség elgondolkodtató, de a vascsat erősen rozsdás volta miatt ezt csak röntgenfelvétellel lehetne egyértelműen tisztázni. A 658. sír leleteit részben a medencében találták: a medence jobb oldalán a kúp alakú csontcsüngőt és a lapos borostyángyöngyöt; középen a cipóalakú, nagyobb borostyángyöngyöt, 37 a bal medencefélben pedig a krétagyöngyöt, a bronzhengert és a vascsatot. A sírhoz leltároztak még egy csonttöredéket, ezen az átfúrás környékén zöld patina látható. A sírrajz és a sfrleírás nem jelöli ugyan, de amennyiben valóban a sírhoz tartozott, akkor a helye feltehetőleg a medencében volt, tulajdonosa talán egy bronz huzalkarikára fűzve hordta. 38 A leletek másik csoportját a nyak és a jobb mellkas körül tárták fel. A sírleírás a nyak alatt levő vasfibulán kívül a mellkas jobb oldalán, ill. a jobb felkar alatt talált két-két azonos anyagú gyöngyről tesz említést; 2 db, különböző formájú, világoszöld pasztagyöngyről és 2 db, hasonló méretű karneolgyöngyről olvashatunk. A medencében talált leletek között a kúpos csontcsüngő (3. kép 4) a legjellegzetesebb. Alföldi A. hívta fel a figyelmet, hogy ez a római Hercules-buzogány germán „folytatása" lehet, majd J. Werner gyűjtötte össze a 4-7. sz-ban a különféle germán törzsek területén elterjedt csontcsüngőket (WERNER 1974). Az általa feldolgozott, a CsMK területéről, a 4. sz-ból előkerült darabok mind gúla alakúak, míg a frank, alemann és bajuvár területen később a 7. sz. közepéig használt példányok kúp és gúla alakúak egyaránt lehettek. 39 Amulett jellegük nyilvánvaló, s mivel kizárólag női- és gyermeksírokból kerültek elő, kézenfekvő, hogy egykor bajelhárító és termékenységet, növekedést elősegítő funkciókat tulajdoníthattak nekik. Viseletük is meglepően egységesnek mutatkozik: nem annyira a fej környékén, azaz fülbevalóként vagy nyakláncban, hanem az övön viselték őket, textil- vagy bőrszalagokon, ill. különböző fémkarikákra függesztve, más csüngőkkel együtt. 40 Ilyen egyszerű amulettek Pannoniából is ismertek, 41 mint pl. a ságvári 131., kislány sírjában előkerült hálómintás, gondosan vésett csontcsüngő (BURGER 1966, 112, Fig. 85, Fig. 102, 131/5). A Kárpát-medencéből, ill. ennek környezetéből, barbár területről a 4-5. sz. fordulójáról is tudunk csontcsüngőkről. A morvaországi Zlechov telepének két objektumából (60/1964 és 3/1969) is előkerült a CsMK-ban elterjedt példányokhoz igen hasonló, pontkörös díszítésű darab (WERNER 1972,133). A Tápé-malajdoki A temető 52. női sírjából a medence alatt feltárt, különböző nagyobb gyöngyökből álló csomóban ezüst gyűrűre fűzve találtak egy apró, keresztben bordázott csonthengert (PÁRDUCZ-KOREK 1946-48, 296). Ez a lelet a kutatás figyelmét 37 A krétagyöngy valószínűleg a vascsat közvetlen közelében lehetett, hiszen a gyöngy rozsdafoltos, márpedig a sírban más vastárgy nem lehetett a közelében. 38 Két, hasonlóképpen felfüggesztett szarvasfogat találtak a bácsmonostori, 5. sz. második felére keltezhető leletben (GUBITZA 1902, 339-340). 39 J. Werner szerint a germánoknál Hercules kultusza a Donar/Thorral való azonosítás révén terjedhetett el, így hát a római határvidékről indult volna ki e tárgytípus használata (WERNER 1964, 181). 401. lonita szerint nem kizárható, hogy ezt a tárgyat a jobb karon, ül. a CsMK területén nyakláncba fűzve is viselhették (IONITA 1969, 557). 41 Mások véleménye szerint ezt az amulettípust nemcsak germánok, hanem rómaiak is használták (BÓNA-VÁGÓ 1976, 197, 201).
