A KŐKORTÓL A KÖZÉPKORIG. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára (Szeged, 1994)

Horváth Ferenc: Az alföldi vonaldíszes kerámia első önálló települése a Tisza-Marosszögében: Hódmezővásárhely-Tére fok

Karanovo III-AVK 1 horizontban illetve az ebbe tartozó Dk-európai kultúrák többségében fellelhető'. Jóval ritkább a perem alatt sorban alkalmazott ferde bevagdalássor. Hasonló, vagy megközelítőleg hasonló alkalmazásban Bicske-Galagonyás korai idó'szakából, Bína 36. objektum és Hurbanovo esetében (MAKKAY 1978, Pl. XVIII. 17/a; PAVÚK 1980, Abb. 31.1-7, 37.7), Majdan-Smederenska Palanka-ról legkésőbbi Starcevo -korai Vinca környezetből (SREJOVIC 1988, 81. fentről a 2. kép) ismerjük. A legkorábbi AVK leletanyaggal együtt van Ciumeçti anyagában (PÀUNESCU 1963, Risz. 2.5,7). Hasonlókat ismerünk BerettyószentmártonMorotva A és B-gödréből (közöletlen, Ltsz: 79.2.35-37, 79.3.49). Az edényformára Anza IV (GIMBUTAS 1976, Fig. 69.5), Starcevo-Cris III B, (Gornea, LAZAROVICI 1977, Pl. XXIV. 1, XXII.8) és az AVK 1 időszakból ismerünk többek között példákat (RACZKY 1988, 18. kép 1, Kőtelek-Hu szársarok). 9. Plasztikus díszítés a finom kerámián elenyészően kevés van. Kis hosszúkás és ellapított végű kerek típuson kívül (4. kép 1, 3; 10. kép 2, 3) egy kicsi, belülről kinyomott bütyköt sorolhatunk ide (9. kép 9), amit nem a szilmegi típusú nagy „hólyagos" bütykökkel, hanem Rétközberencs-Paromdomb, Sonkád (szögletes szájú edényen), valamint a korai Tiszadob ugyancsak szögletes kiképzésű edényein levőkkel hozunk kapcsolatba (KAUCZ-MAKKA Y 1977, Taf. 9.2, 14.21, Tiszakeszi: Taf. 106.3; KOREK 1983, 22. ábra 5; Tiszasziget TROGMAYER 1982, Abb. 1). Vinőai típusú kerámia: A. A tömör csőtalpas tálak néhány töredékkel képviseltetik magukat, az alacsony (6. kép 25), valamint a magas talpüreg (6. kép 26-27) egyaránt előfordul. Anyaguk fekete, jól fényezett, illetve vörös, pasztózus festés nyomait találjuk rajtuk. A tárgytípust a kutatás a Vinca A 1-től a Bl/B2-ig terjedő hosszú időszakra datálja. A valamivel szűkebb időszakba besorolható alacsony talpüregű változatot a Vinca A1-A3 időszakba helyezhetjük (LAZAROVICI 1981, Abb. 2. Typ. D-I). Lazarovici korhatározásának ellentmondanak Liubkova-Ornita 1985-ös ásatásából előkerült ugyancsak alacsony, Lazarovici D-III típusba sorolható csőtalpai, melyeket az ásató egyértelműen és meggyőzően sorolt a Vinca Al időszakba a leletösszefüggések alapján (LUCA 1991, Fig. 3.20-21, 23-25). Supskán a 9-6. szintekben fordul elő mind az alacsony, mind a magasabb üregű változat (GARASANIN 1979, XXXVII. T. 6, XXXIII. 1, 3, XXII.7, XX.5) ami a Lazarovici szerinti Vinca A2-A3/B1 időszaknak feleltethető meg. Magán Vincán egyértelműen mindkét típus az A-időszakba tartozik 8 és 10,03 m között (VASIC 1932-36, IV. 11, 5). Ugyancsak együtt jelenik meg a két ü'pus a binai 36. objektum leletanyagában is (PAVÚK 1980, Abb. 12.1-5). B. A tálak két változata fordul elő. Az egyik az elvékonyodó peremű, majd hirtelen erőteljesen megvastagodó vállvonalu, ezután lefelé ismét elvékonyodó profilú, nyitott forma (3. kép 15, 21, 22; 6. kép 13-17; 13. kép 1-4). A másik a kettős csonkakúpos testű, éles hasvonalú mély tál (3. kép 9-11, 16,25; 13. kép 6). Ezek között ugyancsak felbukkan a vörös bevonat, illetve az égetés előtti vörös festés fényezéssel (3. kép 16, 23). Ugyanehhez az edénytípushoz kötődik a váll egészen finom függőleges irányú, pliszé-jellegű kannelurás díszítése (3. kép 10, 11). Ezek közül a 6. kép 13. sz. tál pereme Gomeán a Vinca A2 leletanyagban fordul elő (LAZAROVICI 1977, Pl. XXXV. 15. gödör: 10-11, 9. gödör: 7-8, Pl. XLIII.20, XLIV.19, 21, XLV.3). Az 1. kép 21. töredék profilja az általános Starcevo IV-Vinca A típusok között szerepel (U.ott: 7-8. ház: 13-14, 11. ház:l). Ez a leletünk - legalábbis Gornea alapján - az egyik legbiztosabban korhatározható támpontunk. Vinkovcin ugyancsak teljesen azonos forma Starőevo Spiraloid B leletanyaggal együtt került elő (DIMITRIJEVIC 1969, V. T. 12). Ószentiván VIII leletanyagában is megtalálható ez a forma (BANNER-PÁRDUCZ 1946-48, VI. T.ll). Valamivel élesebb vállvonallal, de azonos profillal és kevésbbé ívelő peremmel Temesvár-Freidorf I (Hladnik), IV Fratelia, Satchinez IX (Kenézfalva), valamint Báile Calacea Vinéa A2/A3-korú leletei között, azaz a Bánáti kultúra I B fázisában szerepel (DRASOVEAN 1990, 38-44, Pl. 1.1, 3, 5, 8, 10, III. 1, 3, 8, IV. 1, 4, 6, VIII. 1, XIX.7, XXI. 1). Közeli rokon forma került elő a DVK legidősebb fázisából Medina I/l-es gödréből (KALICZ 1988, 26. kép 9). A tálprofil ugyan másutt is előfordul teljesen meggyőző, azonos formában, de a lelőhely nem datálható a Vinca A-perióduson belül pontosabban : Banatska Dubica, Kruskovo Polje, BotoS, Becej (CHAPMAN 1981, II. Fig. 35.5, 36.5-7, 52.5, 80.7-9; BABOVIC 1992, 63, XX. T. 10). Az éles hasvonalú, kettős csonkakúp alakú tál néhány töredéke (3. kép 10-11) Ószentiván VIII, Tiszasziget-Agyagbánya, Banatska Dubica, Majdan, Vinca A korú (BANNER-PÁRDUCZ 1946-48, X. T.3-4; TROGMAYER 1983, 4.a; CHAPMAN 1981, II. Fig. 36.16, 37.2; SREJOVIC 1988, 81), Szarvas 23 és Endrőd 39 késő „Protovinca" leletegyütteseiben (MAKKAY 1987, 16, Abb. 4.1, 2), Bína 36. objektum (PAVÚK 1980, 6. ábra), valamint Bicske-Galagonyás 1. gödör, azaz a legkorábbi DVK anyagában található meg (MAKKAY 1978, Pl. V.l a-b). A gödör idejét Makkay a kronológiai táblázaton a Protovinca és a megatározása szerinti legkorábbi AVK (Gyoma 107) utáni horizontba helyezi.