Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A 18-19. század emlékei

felé mutat. A felhők közül előbukkanó angyalok a György számára megszerzett koronát, az üdvösség mennyei babérkoszorúját hozzák. A másik, hazánkban is népszerű vértanú szent Szent Flórián^ Őt láthatjuk a fazekasok 1827-es zászlóján. (14) A tűzzel kapcsolatos csodái miatt lehet minden tűzzel foglalkozé) mesterség oltalmazója. Legendáinak a beszámolója szerint gyermekkorában egy sajtár vízzel oltott el egy égő házat. Más variáció szerint imájával mentett meg egy épületet a teljes elhamvadástól. Képünk a tűztől védő szent személyét örökíti meg. Előtérben Flórián katonai öltözékben áll, páncélt, tollas sisakot visel. Kezében a győzelem jeleként egy zászlót tart. Piros színe a tűzre és Flórián mártírhalálára utal. A háttérben, a szent két oldalán házak, gazdasági épületek, istállók vagy magtárak láthatók. A jobbja felőli épület lángokban áll. A tető ég, és az ablakokon is tűz csap ki. Ez azoknak a háza, akik nem kérték a szent oltalmát. Balja felől viszont biztonságban lévő épületeket látunk. A szent feléjük fordul, és megerősítve védelmező szerepét, sajtárjából vizet locsol rájuk. Biztonságban vannak, meg sem közelíti őket a veszedelem. A magyar tímárok 1830-ban készített zászlójának középképe Szent Lőrincet

46 ábrázolja. (16) Hogy bőrkikészítő mesterek miért őt választották oltalmazójukul Szegeden, azt élettörténetéből nehezen magyarázhatjuk. Ennek alapját képezhette a szent széleskörű tisztelete mellett vértanúságának az a mozzanata, mely szerint Lőrinc bőrét rostélyon pirosra sütötték. A céhzászló középképe éppen erre a jelenetre utal. Lőrinc diakónus ruhát visel. Piros dalmatikában van, baljában egy könyvet fog. Ez az a misekönyv, melyet a diakónusszentelésen a fölszenteltnek a kezébe adnak jelezve, hogy a templomokban ezután joguk és hatalmuk van az evangélium fölolvasására. Általános jelképként feje fölött dicsfényt látunk, bal kezében pedig a vértanúság pálmáját fogja. Jobbjával szenvedéseinek az eszközét, egy rostélyt tart. A mögötte lévő fény a kínzására használt tűz lehet. Térdre ereszkedő alakja, fölfelé, a mennyei szféra felé forduló tekintete mélységes hitének a kifejezése. A kerékgyártó céh zászlójának állapota erősen megromlott. A képei nehezen fölismerhetők. A megmaradt leírásokból 7 és festménytöredékekből azonban mégis fölismerhető a céh védőszentjének, Alexandriai Szent Katalinnak^ az alakja. (17) Ezek alapján úgy tűnik, hogy egy hagyományos Katalin-ábrázolást kapunk. Katalin egy mezőn, kivégzésének a helyén térdel, imára kulcsolja kezeit, s várja a mögötte álló hóhér gyilkos csapását. A szent vértanúságának pillanata elevenedik meg tehát előttünk. Lábainál az összetört pogány bálványszobrok maradványai tűnnek elő. A háttér ligetes, erdős vidéket, a kivégzés képzelt helyét mutatja. Szent Erhara

9 Magyarországon alig ismert. Kultusza a német nyelvterületen virágzott. Hazai tisztelete csak a 18. századi német betelepüléssel terjedt el valamelyest.

50 Ennek megfelelően a szegedi cipész céh 1863-as zászlójának középképe a ritka magyarországi ábrázolásainak egyike. (28) Természeti környezetben elhelyezett alakjának semmi sajátos attribéituma nincs. Személye csak a fölirat tudósítása alapján ismerhető föl. A mennyei szféra jelenlétét a felhők közül előbukkanó angyalfejek jelzik. A szent ruháinak alapszíne az ünnepélyességre, üdvösségre, mennyországra utaló arany. Az idősödő, ősz hajú, szakállas és bajuszos Erhard kezét áldásra emeli. Püspöki méltóságát a 19- században használatos „díszszerekkel" fejezik ki. Fején infula, püspöksüveg. A két szarvban

51 végződő főpapi díszen a kereszténység legáltalánosabb jelképe, egy kereszt van. A süveg szélein a kereszt anyagával megegyező díszítő sáv fut végig. Kezében a jó pásztorra emlékeztető pásztorbot. A hosszú fémbot akantuszleveles görbületben végződik, fölső harmadán kis nódusz7

2 A püspök az eltévedt bárányokat ezzel (a bot kampójával) húzza vissza, legelteti és (többnyire hegyes végével) előre haladásra ösztökéli. Nyakában hosszú aranyláncon a krisztusi áldozatra utaló mellkereszt függ. Lábán püspöki cipő. Értékesebb voltát piros színe és aranycsatja jelöli. A szent ruházatának többi eleme (reverenda, karing, stóla, palást) nem tartozik a püspöki méltóságot kifejező sajátos tárgyak közé. Ezek a papi öltözet részei. Aranyszínű palástja egész ruházatához hasonlóan tetszetős. Elől drágaköves, díszes csat fogja össze. A palást értékes kelméből készült, domború hímzések díszítik, anyagán a koronázási palástot idéző medálionokban elhelyezett szentek ábrázolásait látjuk. Stólájának anyaga, díszítése a palástéval megegyezik. Püspöki méltóságára utal, hogy válláról egyenesen függ le.

53 A képet az örök élet jelképeként olajfaágak"'

4 keretezik. Fölülről akantuszlevelek és stilizált, barokkos korona díszíti. Szent Szeverusz'

5 zászlóink másik püspöke. Ő volt a takácsok védőszentje. (13) A zászlón mégis Szeverin

56 név sze45 Flórián római katonatiszt. A Diocletianus alatt, 303-ban kirobbant és egyre vadabbá váló üldözésnek esett áldozatul Noricum tartomány Lauriacum nevű városában (ma Lorch, Ausztria) 40 társával együtt. 46 Szent Lőrinc diakónus Valerianus császár keresztényüldözése idején, 258-ban, három nappal II. Sixtus pápa kivégzése után lett mártírrá. Vádlói az Egyház kincseit akarták a pápa halála után tőle megszerezni. Ő a szegényeket tudta a bíró elé hozni, hisz ők az Egyház kincsei. Ezért kegyetlenül megkínozták, izzó vasrostélyon megégették. 47 „Egyik oldalon a céh védszentje szt. Katalin..." POZSÁR I. 63. 48 Alexandriai Szent Katalin egyik legnépszerűbb női vértanú szentünk. A Diocletianus alatt kitört üldözések során szenvedett vértanúságot 303 után. Legendája elsősorban rendkívüli nagy tudását, okosságát emeli ki. Mivel kerékbe is akarták törni, ami végül nem sikerült, ezért választották őt oltalmazójukul többek között a kerékgyártók. 49 700 táján Regensburg püspöke volt. A délnémet területeken a jószágok védőszentje, de oltalmazónak számított a pestis ellen is. BÁLINT S. 1977. II. 140. 1. 50 BÁLINT S. 1977. I. 140. 1. 51 A kettes szám tág teret enged a süveg kettős végződése értelmezésére. Utalhat az Ó- és Újszövetségre, Mózes fényszarvaira, Krisztus kettős természetére stb. 52 A pásztorbotnak rendszerint hegyes végződése van. Úgy tűnik, erre e kép festője esetünkben nem ügyelt. 53 Az áldozópapok a stólát mellükön keresztbe fektetve viselik. A püspökök a mellkereszt miatt ezt nem tehetik. 54 Az olajfa, mint szimbólum, a 19. század embere számára is sokat mondó. „Egyházias" növény. Krisztus az Olajfák hegyén imádkozott, Noé galambja olajfaágat hozott, de utalhat az egyes szentségek kiszolgáltatásánál használt szent olajokra is. Éppen ezért gyakran ültettek templomok köré olajfákat. 55 Magyarországon nem nagyon ismert szent. A 4. században Ravennában élt takácsként. Családos ember volt. A főpapi szék megüresedése után püspökké választották, ekkor felesége és lánya is kolostorba vonult. 390 körül halt meg. 56 Szeverin az 5. században élt. Keleten született, életének nagyobb részét azonban a szomszédságunkban lévő Noricumban töltötte. Védte a katolikus tanítás tisztaságát, segítette a rászorulókat, kolostorokat alapított. Tisztelete osztrák és bajor vidékeken elterjedtebb. 482-ben halt meg.