Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A 18-19. század emlékei

repel. Bálint Sándor szerint a hasonló hangalak miatt a Severus és a Severinus alak összetéveszthető. Ezért szerepel Szeverin neve a szegedi zászlón.

57 Az 1822-ben készült képen Szeverusz Erhárdhoz hasonlóan püspöki ornátust visel. A szent ruhák közül infulája az érdekes, mely a barokk főpapok gazdagon ékesített jelvényeit idézi. A püspöksüveg közepén és alsó szélén — szembe ötlő módon — igazgyöngyökkel és kék színű drágakövekkel díszített. A föltűnő egyéb szimbólumok: oltárszerű asztalon feszület, a magasból Szeverin felé áradó fény, pálma- és olajfaág könnyen magyarázható. A kép jobb alsó részének jelenete élete sajátos mozzanatára utal. Legendája szerint ugyanis a püspök halála után a már korábban elhunyt felesége és leánya között, egy közös sírban kívánt nyugodni. Ezén, miután bemutatta utolsó szentmiséjét, még életében befeküdt két szerette holtteste közé és meghalt. Miközben egy gyermek kereste őt, a sírból már angyalok vitték a lelkét a mennybe.

58 Zászlóképünkön valószínűleg ez a jelenet látható. A már befödött sír födőlapján, a sír fölépítményét képző állványzat között egy angyal tűnik elő. Kezében a püspök fénylő lelkét tartja, melyet magával visz a mennybe.

39 A kádár céh 1854-es zászlaja szintén főpapot, Szent Orbán pápát

60 ábrázolja. (24) Orbán pápai ornátusban van. Öltözete alapvetően megegyezik a püspökökévei. Rangjára a szent ruhák clíszessége, színe utal. Piros reverendája és palástja a méltóságát és mártírságát fejezi ki. A palást alatt karingje, cingulusa, stólája látszik. Pápai „díszszerként" az egész katolikus világ fölötti lelki hatalmat szimbolizáló tiarát, hármas koronát visel. A hármas szám magyarázata szerteágazó. Pápák esetében mindenek előtt a Szentháromságra és a legfőbb egyházi hatalomra utal. Ugyanilyen jelentésű a Szent Orbán kezében látható hármas, a pásztorbotokhoz hasonlóan hosszú szárú kereszt. A hármas kereszt kifejezi a pápa legfőbb pásztor föladatát is. Szent Orbán kezének ábrázolása alkalmat nyújtana a hivatáshoz való hűség jelének, a pápai halászgyűrűnek a megfestésére, de ezzel a lehetőséggel nem élt a festő. Feje fölé egy angyal egyik kezével az üdvösség soha el nem hervadó babérkoszorúját, másik kezében egy pálmaágat tart. Orbán jobb kezét oltalmazóan a ma már nehezen kivehető, karóhoz kötözött szőlőtőkék fölé tartja. A vesszőkön a védelmezésnek köszönhetően dús fürtök csüngenek. A képet a kádár céhhez és a szent szőlőket oltalmazó föladatához szorosan kapcsolódó, dús fürtökkel terhelt szőlővesszők keretezik. A zászló négy oldalán ehhez hasonló, szőlőlevelekből és -fürtökből képzett mintázat fut végig, a fecskefarkak csúcsaiban ismét csak egy-egy tetszetős szőlőfürtöt láthatunk. Előfordult, hogy rövid idő elmúltával már a korban közel állók sem értették az elődök zászlainak jelképrendszerét. Ilyen eset állt elő a kovács céh kapcsán. (23) A Csongrád megyei céhekről szóié) műve megírásakor Pozsár István bizonyára a dokumentumokon, tárgyi emlékeken kívül támaszkodott a szakma még élő, idősebb képviselőinek a beszámolóira is. Negyven évvel a céhek megszüntetése után ezt írta: „A kovács céh zászlója. Egyik oldalán Szentháromság, másikon a műhely előtt való ló patkolás van ábrázolva." 1 A jelenet azonban nem ez. Szent Eligiusznak, a kovácsok védőszentjének egy csodáját tárja elénk a céh és a megrendelő akaratán keresztül a festő. Szent Eligiusz

62 alakja a magyarországi hitéletben nem túl ismert. Európa egyes tájain viszont igen, és ennek nyomán szívesen választották őt védőszentjükké a kovácsok. Kedveltsége legendájára megy vissza. Az eredetileg aranyműves és pénzverő fiatalember ugyanis kitanulta a patkolókovács mesterséget. Élettörténete szerint egy ló makacsul ellenállt, amikor meg akarta patkolni. Ezért Eligius egyszerűen levette a ló lábát, megpatkolta, majd a láb visszahelyezésével meggyógyította az állatot. A kovácsok céhzászlójának a képén ezt a mozzanatot látjuk. A szereplők mozdulatai a patkolás munkafolyamatát idézik, a jelenet ugyanakkor utal a kovácsok gyógyíté) szerepére. Eligius éppen a visszahelyezendő lólábat áldja meg, segítője a ló csonka lábát tartja. Mindeközben a ló, csodálatos módon nem érezve semmi fájdalmat, egy oszlophoz kötve, nyugodtan áll.

63 A földön heverő tárgyak (fogó, kalapács, kaparó, vízzel telt edény) a patkó fölszögeléséhez, a ló patáinak a kezelésére használt eszközök. A háttérben városi, talán szegedi házak, éppen arra sétáló polgár alakja és egy kissé kopottas műhely képe. Míg a háttér inkább várost, addig a műhely megjelenése egy vidéki kovácsműhelyt idéz. A kép a többi társához hasonlóan előkép után készült. A megjelenő épület ennek ellenére őrizheti egy korabeli szegedi kovácsműhely jellemző vonásait. A hiányzó vakolat arra enged következtetni, hogy égetett vagy vályogtéglábé)l épült. Ajtaja egyszárnyas, befelé nyíló. Ablak nem látszik, elképzelhető, hogy nem is volt. Az épületnek van padlása, kitűnik a fehérre festett mennyezete. Közepén egy nagy üllő láthaté). Az üllő mögött tűzhely. A lángoló tűz egyfelől a kovácsmunka kelléke, de utalhat arra a jelenetre, amikor Eligiusz az őt, egyes variációk szerint nő képében megkísérteni akaró ördögöt parázzsal űzte el. Az épület előtere rangosabb, kockakövekkel van kirakva. A Szegedre költöző német késesek származási helyük népszerű szentjének, Kiliánnak

64 a tiszteletét is elhozták magukkal.

65 (18) A késes szakmához való kapcsolódását mártíromságának a módja indokolja. Az élettörténete egyik variációja szerint karddal végezték ki. Az ő személye Erhárdhoz vagy Szeveruszhoz hasonlóan nem volt ismert hazánkban. A céh zászlójának Kiliánt ábrázoló képe így nálunk nem gyakori. 57 BÁLINT S. 1977. II. 396. 1. 58 A mozzanat azt fejezi ki, hogy a sírba fekvése után azonnal kilehelte a lelkét. A nép még nem tudott a haláláról, ezért kereshette a fiú Szeverusz püspököt. 59 KÜNSTLE, K. II. 532. 1. Pozsár István a zászló másik oldalának Mária ábrázolásával összekeverve így írja le a püspököt ábrázoló képet: „Szeverin püspöki díszben, feje körül csillagok..." Bálint Sándor ugyanezt a leírást vette át. BÁLINT S. 1977. II. 396—397. 1. 60 222 és 230 között az egyház pápája. Szent Cecília vőlegényének megkeresztelője. Küzd a pogányság ellen. Jelentős liturgikus előírásokat vezetett be. Vértanúkén fejezte be az életét. Ünnepe május 25. Emiatt lett a szőlőművesek, majd a kádárok (bodnárok, pintérek) védelmezője. 61 POZSÁR I. 75. 1. 62 Eligiusz a 6-7. század fordulóján élt. A frank királyi udvar tanácsnoka volt, majd pedig Noyon püspöke. 660-ban hunyt el. 63 Más legendamesénk szerint, midőn egyszer Krisztus Szent Péterrel a földön járt, ő maga vágta le a ló lábát, megpatkolta, majd meggyógyította az állatot. 64 Szent Kilián nálunk kevéssé ismert szent. ír származású misszionárius. Frank földön térített. Itt halt vértanúhalált, mert a vidék hercegének saját sógornőjével tervezett házassága ellen tiltakozott. 689-ben végezték ki. 65 BÁLINT S. 1977. II. 32. 1.