Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)

Kubinyi András: A Jagelló-kori értelmiség

(Szabolcs, DI. 82 264.), Perneszi Miklós (Somogy, Dl. 82 522.), Recski István, (Borsod, Melczer István, Okmányok a Kellemesi Melczer család levéltárából, Bp. 1890, 126.), Sitkei Gergely (Vas, Dl. 46 507.), Vidfi Ambrus (Nógrád, Dl. 76 089.), Zólyomi Miklós (Bihar, Dl. 73 361.) 47. Bodó Ferenc, Buzlai Mózes, Csetneki János, Derencsényi György, Dombai Pál, Forgách Félix, Gyulafi István, Pető János, Várdai Miklós. 48. Werbőczy István Hármaskönyve, Kolosvári—Óvári féle kiadás, Bp. 1897, 18. A választott ülnökök közül rajta kívül Batthyány Benedek volt kincstartó, Bolyári Pál ítélőmester, Szobi Mihály későbbi országos kincstartó vettek részt a felülvizsgálatban. 49. 1467. Dl. 59 550. 50. Dl. 84 166. — Perneszi Miklós alispántól is maradt fenn saját kezdő nyugta, p\. 1518. Dl. 82 504. 51. Jogtudó értelmiség i. m. 351. — Az érdekes az, hogy a Pakosi családból, ahonnan rajta kívül a már említett, Pozsonyban tanult Lajos is járt egyetemre, a család összes férfitagja vezetett feljegyzéseket abba a jegyzőkönyvbe, amelyben Gergely éneke fennmaradt. A Pakosiak tehát, még a katona Mihály is, valamennyien szükségét érezték annak, hogy sajátkezű feljegyzéseket vezessenek családjuk számára. Gerézdi, A magyar világi líra, i. m. 42—48. 52. 1481 : Die Matrikel der Universität Wien, II. k. 181. 53. Bika János és Miklós: uo. II. 299, 336. — Etele Mihály és Péter: uo. 273, 371. — Forgách Ferenc, uo. 321. — Szerecsen János, uo. 389. — Vidfi Lőrinc, uo. 364. — Zólyomi Mihály, uo. 330. — Várdai Ambrus, uo. III. k. 14. — Sitkei Mihály, uo. III. k. 23. és Album studiosorum universitatis Cracoviensis, II. k. 212. — Sárkány Antal, Die Matrikel i. m. III. k. 40. — Amadé Farkas, uo. III. k. 45. — Kalondai Imre, Album i. m. II. k. 73. — Filpesi Albert (Ferenc fia), uo. II. k. 195. — Derencsényi István, Schrauf Károly, Magyarországi tanulók külföldön, III. k. Bp. 1893, 21. 54. Bónis, Jogtudó értelmiség i. m. 244. 55. Pakosira ld. fenn, 7. j. továbbá Dl. 56 113. (Diósgyőri várnagy.) Parlagi György három leánya és férjeik: Dl. 56 202. 56. Legutoljára: Tarnai Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik." Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Bp. 1984, 316. o. 219. j. — Török Imre szerepére Corvin János udvarában ld. Schönherr Gyula, Hunyadi Corvin János, Bp. 1894, passim. 57. Jakó i. m. 37—42. — Megjegyzem azonban, hogy semmi sem igazolja, sőt nem is indokolja annak feltételezését, hogy valaha értelmiségi pályán működött volna. Volt egy, többé-kevésbé tanult, de nem biztos, hogy értelmiségként működődő nemesi réteg. 58. Dl. 72 196. Nézetem szerint Bónis, Jogtudó értelmiség i. m. 351—352. indokolatlanul becsüli le ezt az adatot, hiszen nem egyetemre küldi a fiát. Valószínű különben, hogy a zágrábi püspökhöz nem azért küldte, hogy kancelláriai, vagy egyházi pályára segítse be, hanem familiárisnak, a katonai mesterséget megtanulni. (A jelek szerint Derencsényi nem volt különösen jó kapcsolatban unokatestvérével, Szapolyai vajdával.) — Barlabási Lénárd erdélyi alvajda különben 1525-ös végrendeletében hasonló nevű fiát „ad stúdium" küldi. Teleki Okmánytár IT. k.451. 59. Dl. 47 405. 60. Dl. 47 476. (1522), stb. — Mocskos György 1502-ben Hont megye jegyzője volt (Bakács István, Hont vármegye Mohács előtt, Bp. 1971, 347.), 1505-ben már a szomszéd Nógrád megye alispánja, (Magyar Tört. Tár 11 (1862) 236. — Szelényi Menyhért 1504-től 1524-ig Hont megye szolgabírája, de 1522—1525 közt jegyzője is. Bakács i. m. 404. 61. A világi értelmiség problémájának legjobb összefoglalása : Jakó i. m. 20—24.