Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)

Hóvári János: Forgách Ferenc és a szultánfiak

jelölvén ki neki meghatározott lakóhelyet, és ezután csak a zsidó névvel élt (Borzsák István fordítása)."

35 E sajátos bibliai motívumokra épüló' verziót követően írt a Rusztem nagyvezír és Musztafa közötti ellentétekről. Hírei szerint Rusztem körül állandóan ott voltak Musztafa orvgyilkosai. Forgách kimondottan Hurrem intrikájának tudja be azt, hogy Szülejmán elrendelte fia meggyilkoltatását, amelyre az 1553. évi hadjárat során került sor. Forgách szerint Musztafa tudomást szerzett apja tervéről, mivel a harmadik vezír, Hajdár levélben tudatta vele.

36 Helyesen írja, hogy Musztafa halála miatt a szultáni táborban lázadás kezdődött, amit Szülejmán csak úgy tudott megfékezni, hogy Rusztem pasát letette a nagyvezírségről. Ezután ismét egy korabeli szóbeszéd került a fejezet szövegébe. Eszerint Mihriman levélben fenyegette volna meg Hurremet, hogy ott van még Musztafa fia, aki jogos örökös lehet. S erre fel végezték volna ki a gyermeket Burszában.

37 Nyilvánvaló, hogy ehhez nem kellett több az apa halálánál, hiszen utána megpecsételődött Musztafa családjának sorsa. Hurrem és fiai hűek maradtak a szokásokhoz : az ellenfél egyetlen férfi családtagjának sem kegyelmeztek. Musztafa meggyilkolásával áll kapcsolatban Hurrem Dzsihangir nevű fiának a halála is. Forgáchnál erről is egy igen sajátos verziót olvashatunk: ,,Az asszonyok most már magukat féltették hátha egyszer Szülejmán megbánja fia és unokája elvesztet, és majd őket fogja büntetéssel sújtani, és a császár ellen cselt forralnak. Az anya ajándékokat készít fiának, Gihangernek: alsó- és felsőruhákat, valamint egy művészi kidolgozású, de mérgezett kelyhet. Szülejmán, akit erről az egyik háremhölgy tájékoztatott, elfogatja Gihangernek küldött levelet és ajándékokat, majd a levelet — elolvasása után — az ajándékokkal együtt visszaadatja. Mikor Aleppóba érkezett, és ott az Eufrátesz melletti kertekben gyönyörködött, vizet kért a folyóból. Gihanger ajánlkozott a vízhozásra, mire [az apja] újból és újból tartóztatta, de mikor az erőltette a dolgot, megengedte neki. Mikor azonban azzal a bizonyos kehellyel akart vizet meríteni az Eufráteszből, maga kiáltott neki, hogy jól mossa ki a poharat, úgy merítsen. Mikor odavitte, hiába tiltakozott, meg kellett innia az egészet, és a méregtől egy óra leforgása alatt kiszenvedett (Borzsák István fordítása)."

38 A Verancsics-követség körében bizonyára az lehetett elterjedve, amit Derschwamnál olvashatunk. Derschwam szerint Rusztem pasa Dzsihangirt kérte volna meg arra, hogy segítse a szultán kegyeibe való visszajutását. Ez ügyben levelet is írt volna Rusztem Dzsihangirnak. Derschwam szerint erről tudomást szerzett Szülejmán szultán is. Magához hívatta Dzsihangirt s kérdezte a levélről. Ő azonban tagadta, hogy bármit is kapott volna Rusztemtől. „Ekkor fél lábával úgy hasba rúgta a fiát, hogy az belehalt".

39 Forgách sokkal kevesebb regényes elemet ismer Bajezid és Szelim küzdelmével kapcsolatban, mint Musztafáról. Leírása így igen szakszerű.